Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben
a megerősítést. 89 Ám kőművesek helyett csak a levelek jöttek-mentek. Április 11-én Ferdinánd a pozsonyi kamarának írt át, tudatva őket Szondy újabb leveléről, amelyben a vár kapitánya lőszert, ólmot és más hadiszert kér, de sürgősen.„Mivel reám felette fontos, hogy a vár az ellenség várható támadásaival szemben minden szükségessel el legyen látva" - a kamara ne habozzék a kért szükséges szereket elküldeni. A parancsnak nem engedelmeskedtek, miként hiába utasítja Thurzó Ferenc nyitrai püspök is Rózsa Pál nevű tisztjét mindenféle hadi és építőszerek kiadására. Az ügybuzgó hivatalnok elsősorban a számláival volt elfoglalva. Április 12én, majd június 7-én is jött az utasítás a püspöktől, de a „kissé nehézkes ember" nem mozdult. Pedig Thurzó Ferenc ezen a napon személyesen járt Drégelyen és látta a védelmi hiányokat, tehát okkal aggódott ő is. Három héttel később Sbardelatti váci püspök jelenti, hogy Szondytól rimánkodó levelet kapott, amelyben a kapitány azonnal kér „néhány tüzért, ágyút, puskaport" és más hadiszereket. A püspök elutasította a kérést, mondván, hogy erre neki nincs pénze. Thurzó püspök már határozottabb volt. Úgyis mint kamaraelnök utasította a kamarát, hogy küldjenek Drégelybe a bányavárosokból 3-4 ágyút és más eszközöket. O is utasította az érsekség körmöcbányai főtisztjét, a már említett Rózsa Pált, hogy küldjön fegyvert, amit csak lehet. Szondy maga is fordult ekkor Rózsához, küldve neki egy elromlott tarackot, kérvén javíttassa ki. S kér még két hosszú kötelet is. Rózsa Pál továbbítja a kéréseket Pozsonyba a kamarához kérdvén, mit tegyen? Főleg a kötél aggasztja, mert áprilisban már küldött két tekercs kötelet Szondynak s túlzásnak tartja az újabb igényt. Levelének kelte 1552. július 1. Öt nap múlva megjelenik a török Drégely vára alatt. 90 Foglaljuk össze röviden, hányan, kik, milyen állapotban várták a török csapatokat életre-halálra készülvén a harcba. Volt 16 lovas, akik az ostrom idején végül is lóról leszállván gyalogos módjára küzdöttek. A portyázásoknak, kicsapásoknak itt sem helye, sem ideje nem volt. A vár eredeti őrségéből megmaradt a korábbi szétküldések mellett 60 gyalogos katona. Őket erősítette 26 zsoldos, akiket Selmecbánya küldött. Az ő harckészségükről, felkészültségükről nincs adatunk. Volt még három őr és egy tüzér. (Az asszonyokat és a gyerekeket elküldték a várból.) Felszereltségük a korábban ismertetett huzavonák után elképzelhető. Kézi lőfegyverek, talán egy-két nagyobb lövő erejű szakállas puska, robbanószerek, s egy, de legfeljebb két ágyú. A falak roskatag állapotban vannak, állaguk, vastagságuk csak rövid ideig ad védelmet a török tüzérség ellen. A vár parancsnoka Szondy György. Immáron nyolc éve a parancsnok, feltehetően 30-40 év között járhat. Alparancsnoka Bekefalvy György, aki az ostrom megkezdésekor nem tartózkodik Drégelyben! Tudjuk, hogy az alkapitány 1550 után került 89. Acsády I. 1887. 39-40. p. A jelentés így szól Drégelyről: „...a falai erősen ingatagok, a villámcsapás által felrobbant puskapor megrongálta őket. Kapitánya nincs abban a helyzetben, hogy az ellenségnek ellenállhasson, vagy hogy a környező vidéket megvédelmezhesse. Igen szükséges a szakértők kiküldése, hogy a vár lerombolásának vagy fenntartásának kérdésében döntsenek". 90. Uo. 4L, 42-43. p.-Szondy Album, 1886. Melléklet 1. p. - Acsády I. 1887. 172. p.
