Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Limbacher Gábor: A templombúcsú és búcsúszerű ünnepek néhány jellemző vonása

ünnepe aratás utánra esik. Egyik egy, másik más szentet ajánlott, de a régi védszent is hatalmas pártolókra akadt, s főként a szentdomonkosi bányatulajdonos (...) azt az előnyös ajánlatot tevé, hogyha Szent Antalt - mely az ő védszentje is volt - megtartják, ő az új templom befedéséhez ingyen fog rá pléhet adni. Szent Antal érdekeinek ily nyomatékos támogatása nagy zavarba hozta a kupaktanácsot, de végre is Szt. Antal és a rézfedél megbukott a falu okosának azon közvetítő indítványán, hogy az aratás utánra eső Mindenszentek tiszteletére szenteljék templomukat, midőn aztán sem Szt. Antal, sem más szóba hozott szent nem bosszankodhatik, mert a mindenszetek közt ők is ott vannak. Ez határozatba is ment, és a templom mindenszentek tiszteletére szenteltetett."

86 Nógrád megyéből is ismeretes e törekvésnek több példája. Saját gyűjtés szerint pl. Etesen a templom védőszentjéről, Szt. Józsefről ugyan megemlékeznek márciusban is, de többszöri papi próbálkozás ellenére - hogyha nem is a márciusi böjtben, de májusban, „Munkás Szt. József ünnepén tartsák a „vendégséget" - a falu máig mindenszentekkor ünnepel; Ipolytarnócon szintén a tavaszi „vendégség" elkerülésére - mert az Krisztus mennybemenetele ünnepén csak „sóskás búcsú" lehetne - nem a templom, hanem a temetőbeli Szt. Anna kápolna ünnepén tartották a falubúcsút, s a II. világháborúban tönkrement templom titulusát újjépítése után a novemberi Krisztus Király patrocíniumra változtatták. Vannak adataink az ország más tájairól Tiszazug, Gömör, Somogy és Sopron megye - is, melyek szintén a gyakoribb őszi 87 búcsúkra utalnak. Ezen utalások mellett, hogy a templombúcsú időpontjával kapcsolatban megbízható eredményhez jussunk, egy minél nagyobb terület településeinek szisztematikus számbavételére van szükség. Jelen esetben Nógrád megye áttekintésére van módunk. Többségében az egyházmegyei sematizmusokban lévő hivatalos adatokat vettük alapul, de igyekeztünk az evangélikus host'inák időpontjait is összegyűjteni a helyszínen. Jelenleg Nógrád megye 141 települése közül egyetlen helynél van nagyböjti időpont feltüntetve - Etes: József napja - azonban mint láttuk, itt sem ekkor tartják a vendégséget, hanem ősszel. Ezután Szt. Györgytől (IV. 24.) Szt. Jakabig (VII. 25.) 21 templom védszentjének szerepel az ünnepe, majd a nyár derekától tél elejéig 114 helyen tartanak búcsút, illetve „vendégséget", ebből tíz településen advent idején. A 114 falu megoszlása a következő: augusztusban 17 86. Orbán B. 1869. 58. p. 87. Tiszazug: „A csépai Jakab-napi búcsút kivéve a fontosabb helyi búcsúk mind ősszel vannak. Kunszentmártonban Szent Márton napkor, Cibakházán pedig Mindenszentekkor, Mesterszálláson Szent Imrekor, Szelevényen pedig Kisasszony napkor." Barna G. 1981. 171. p. - Búcsúk a volt Gömör megyében: Sajópüspöki szeptember 8. - Serényfalva november 1. - Várkony december 6. Hongonyban korábban szintén Szent Miklóskor (december 6.) volt a búcsú, de amikor a falu melletti Pálos kolostorból a templomba áthozták a Szent Anna oltárképet, talán az adventi búcsú elkerüléséért is, július 26.-ra tették át az egyháznapját. Az uraji templom búcsúja december 8. Id. a miskolci HOM Néprajzi Adattárát a 4228/4-5, 4228/25, 4426/1, 4426/13, 4426/35, 4427/28 és 4427/25. ltsz-on. A Túróc völgyében, szintén a volt Gömörben, Harkács és Sánkfala szeptember 8án tartotta a búcsút. Ld. Újváry Z. 1983. 67. p. - Balfon a német „evangélikus búcsút" szintén őszszel tartották. - Koppány J. tótkomlósi ny. ev. lelkész levélbeli közlése.