Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők
illetve a szülőasszony ágyának eltakarására használhatták, a koporsóba az elhunyt alá nem teríthették. Ez utóbbi funkcióra olyan lepedőt kellett készíteni, melynek mind a négy szélét csipke díszítette. Az első világháborútól kezdve már a megye legtöbb településén körbe csipkés lepedővel temették el a halottat. 60 A három szélén és a körbe csipkés lepedők fokozatos elterjedése háttérbe szorította a mindkét funkciónak (vetett ágyra, koporsóba való) megfelelő lepedőket. A megye több falujában még élt emléke, de a szekrényekben őrzött példányait (47 dbot) csak Kazár, Piliny, Karancsság, Rimóc, Patvarc, Mohóra, Cserhátsurány, Herencsény, Buják és Ipolyvece községekben találtuk meg. Az első világháború táján vagy az azt megelőző időben készült lepedőket három szélből állították össze. Kétszeles változataik az 1920-1930-as évekből Herencsény, Mohóra, Piliny és Ipolyvece községekből ismert. Ez utóbbi településen 90 cm széles damasztból varrták össze a kétszeles csipkebetétes lepedőt. Patvarcon viszont egy szélt vágtak ketté hosszában, közéje széles (17 cm) csipkebetétet téve (19. kép). Herencsényben az egyik keskenyebb szélére nem csipkét, hanem a lepedő saját szálából csomózott rojtot tettek (20. kép). A két világháború között szőtt kétszeles lepedőket hétköznap széllepedő, ágyszél lepedő, ágyszélre való lepedőként használták a felvetett ágyon. A díszágyra, a koporsóba szánt lepedők hossza 180-240 cm, míg a szülőágy eltakarására használt fölkötő lepedőknél ez 270-310 cm között váltakozott. A Zagyva folyótól keletre, Bujákon és környékén a lepedőnek egy vagy mind a két keskenyebb szélét 10-15 cm széles hímzéssel díszítették. Hímzés került a csipkebetétek két oldalára is (21. kép). A Cserhát több településén (Herencsény, Cserhátsurány) a századforduló táján készült lepedőkre mind a két keskenyebb széléhez közel, 18-20 cm széles szőttes mintát tettek. Az 1930-as évek elejétől azonban már szabadrajzú hímzés, keresztbe is elhelyezett csipkebetét díszítette a lepedőt. Hasonlóan díszítették a nagyobb méretű sátor vagy fölkötő lepedőket (22. kép). A stafirungba 2-6 lepedőt adtak a férhez ment leánynak. 60. A körül csipkés lepedő ötletét valószínű, hogy a kereskedőknél kapható szemfedél adta a paraszságnak. A paraszti társadalomnak ugyanis mindig volt olyan rétege amelynek nem volt kenderföldje, lakástextiliáinak anyagát kereskedőknél vásárolta meg. Ezek a családok a lezárt koporsóból kilátszódó csipkés lepedőt (körül csipkés szemfedelet) is vásárokon, lakóhelyük szatócsboltjaiban, házaló kereskedőktől szerezték be. .A Szendehelyen 1831 -ben elhunyt Friesz József rokonai a temetési költségek között a szemfedél beszerzését is szerepeltették (PMLVO XXXIII. 11. cs. VPGL uradalmi ügyészi iratok). A Rétságon 1856-ban elhunyt Roll Márta szolgálóleány koporsójába 3 forintért vettek szemfódelet (NML IV. 197. 4. d. VII/188/1859). Hidó József nőtincsi zsellér halála után 1852-ben készült kiadási jegyzékről nem hiányzott a szemfedel sem (NML IV. 192. 1. d. 336/1852.) A megye falvait járó „batyuzó zsidó" áruválasztékában a „perkai szemfedő" is megtalálható volt 1850-ben (NML IV. 152. 11. d. Megyefőnöki iratok 3284/1850). A borsosberényi szatócsboltból 25 forint értékben 30 darab „különféle nagyságú szemfedeleket" loptak el 1864-ben (NML IV. 274. 23. d. 1018/1864).
