Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

is. Híresek és kitűnőek Heves megyéből a gyöngyösiek, Nógrád megyéből az őrhalmiak. A külső zöld héját nem eszik, a nép eldobja, de az úri asszonyok a sötétzöld héját lehámozzák, különféle alakúra szeletelik és cukorba befőzik; a sárgát is be szokták főzni, mindkettő finom csemege télen, mikor nincs más gyümölcs csak a befőtt. Eperfa is jól terem és sok van belőlük a dombokon. Balassagyarmaton a forradalom előtt egy ottani szerb kereskedő segítségével bevezették a selyemhernyó tenyésztést. A tőke biztosítva volt, az épület berendezve, az olasz igazgatóval megegyeztek, minden rendben volt és amikor a munka megkezdődött volna, kitört a forradalom, és mindent tönkretett. Biztosan jó vállalkozás lett volna ez, de sajnos azóta nem akadt senki, aki ezt újból felélesztette volna, az első kezdeményező meg már nem él. Szőlő A szőlőmüvelés sok pénzbe és munkába kerül, de mégis ennek szentelik a legtöbb gondoskodást. „Amit a szőlő ad, jobb mint a víz" - mondják. Minden polgár, amint csak teheti, szőlőskertet vesz magának; az előkelő magatartás része vasárnap kimenni a borházba

1 , barátokat hívni, elüldögélni és eliszogatni velük a bejárat előtt. Amíg van termés, mindenkinek kifizetődik a befektetés, de amint 2-3 évig kevés a termés, lankad a gondoskodás, és akinek több szőleje van, csak annyit művel meg, amennyi a házi használatra elegendő, a többit hagyja kipusztulni. Persze, így igazán csökken a termés. - Késő ősszel, mikor már kezd fagyni, a tőkék aljára földet húznak, hogy a gyökér meg ne fagyjon. így hagyják március végéig vagy április elejéig, amikor kezdődik a melegebb idő. A földet elkaparják, a tavalyi vesszőket levágják teljesen a fejnél, csak az új vesszőkön hagynak meg néhány szemet. Amint kirügyezik és valamennyire megnő, a tőkét körülkapálják, a füvet 2-3-szor kikapálják, mert azt mondják, hogy a szőlőbe nem ima kell, hanem kapa. Mikor a vesszők másfél-két könyök magasságra megnőttek, összekötözik hánccsal, hogy együtt álljanak és ha sok a levél, letördelik, hogy érje a nap a szőlőt. A bokrok alacsonyak, de sok nehéz és édes szőlőfürt van rajtuk. Sok fajtája és különböző elnevezése van, pl. az apró szemű édes a korponai, a kék, ritkás, nagy szemű a dinka, a hosszúkás a kecskecsöcsű, a muskotály, a bihari és még több. A gyarmati szőlőkből a jól termő évben 5.000-6.000 vödör bort szüretelnek. Nógrád megye legjobb borfajtái a szandaváraljai, a penci a Naszály váci oldalán. Pencen minden parasztnak van szőlője, mert a hegyoldalak meszes talaján a szőlő jobban megterem, mint a gabona. Jó termésű évben százezer vödör bort is szüretelnek. Ott szlovákok vannak. Általában a meszes talajon teremnek a legtüzesebb borok, mint a tokaji, az egri stb. A szőlőkben a munkát a vincellér irányítja és ellenőrzi (Winzer). Akinek sok szőlője van, annak saját vincellére van, vagy többen tartanak egyet. Amikor a szőlő érni kezd, a gazdák csőszt fogadnak fel, hogy az őrizze a szőlőt a tolvajoktól és kereplő18. Pincével ellátott kis ház a szőlőben.