Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

rica levelei susognak, alig látni közöttük a többi veteményt. A vetemény mellett tar­káilik a mákföld, mögötte a burgonya földek, amit a kender szegélyez. A mi népünk nem szeretik „ezeket fűféléket", ahogy e sokféle zöldséget nevezi, inkább a tésztákat és a hüvelyeseket kedveli, viszont Magyarországon ilyen ételeket szeretnek enni, és ha nem volna elég, pótolják hússal és kenyérrel. - A karalábénak, a céklának sok levele van, az alsókat letépik és megfőzik, mint a spenótot hússal (podlupka). A zsenge szőlő- és ribizli levelekből salátát is készítenek. - A bab épp­hogy meghüvelyesedik, a tök épphogy megnő, hetente többször főznek belőle. ­Sokfajta tök van, de főleg hármat különböztetnek meg: az úri, a sütő- és a takar­mánytököt. - Az első ellipszis alakú, zölden vagy fehéren csíkozott; a vékony héj alatti húsa puha. Ezt fogyasztják. Meghámozzák, kettévágják, magjaitól megtisztít­ják és tökreszelőn vékony szálakra reszelik; megsózzák, egy órát állni hagyják er­jedni és ezután főzik meg, rendszerint birka hússal, paradicsommal és tejföllel. Igen ízletes, könnyű étel. - Hamuban is szokták sütni mint nálunk a tarlórépát. A sütőtök szintén hosszúkás, szürkészöld színű, kemény húsú; a takarmánytök sárga, gömbö­lyű, felülete rücskös; a sertés ettől is jól hízik. - Az úri tök a legnagyobb, 8-10 fon­tosnál is lehet nagyobb, attól függően milyen zsíros a föld. Az utolsó magyar háború idején egy besztercebányai polgár egy 130 fontos tököt nevelt. Még egy tök fajta az úgynevezett jurgeta 15 vagyis görög tök. Levelei valamivel nagyobbak mint az ubor­kának, fehér indája felfelé kúszik; ezért karózzák vagy a ház mellé ültetik, ahol még a tetőre is felkúszik. Termésének íze ugyan olyan mint az úri töké, színe világoszöld és különböző formákban terem: körte, palack, cső stb. alakúak, ezért mindenféle tréfára ad okot az embereknek. Ételként csak a szerbek szeretik. A leggyakoribb a henger alakú, ezt fogyasztják. Rövid szeletekre vágják, kimagozzák, a szeleteket sós vízben megfőzik, rizses hússal megtöltik, paradicsommártással leöntve fogyasztják. A többi alakúakból kulacsokat^, gyertyatartókat, poharakat, lopókat készítenek, melyik mire való. - Amikor a jurgeta beérik, letörik, ami felesleges rajta levágják olyanra, amit csinálni akarnak belőle, majd kirakják a napra amíg a húsa teljesen kiszárad, elfásodik. A benne maradt megszáradt belső részt és a magokat dróttal kiszedik és kész az edény vagy bármi más; ezek könnyűek, törhetetlenek, gyakran hánccsal fonják be. - A tökmagot a cselédek megszárítják nyalánkságnak, de Stáje­rországban a belőle készült olajat világításra és főzésre használják. - Az uborkát úgy rakják el, mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy az edény aljába, amelybe elrak­ják, kevés tésztát tesznek, hogy hamar savanyodjon és néhány fiatal paprikát, hogy kemények maradjanak. A savanyú uborkát télen köretként fogyasztják sültekhez saláta helyett; marhahúshoz viszont nem eszik. - Káposztát sokat ültetnek; télre sa­vanyítják mint nálunk, de sokkal jobban készítik el ételnek. A mi káposztánkat kel­nek nevezik, ez csak az úri kertekben van, ahogy a karfiol is. Sárgarépát, zellert ál­talában nem termelnek; paszternákot, céklát inkább lehet látni, amit az ételekbe rak­15. A szerbben szintén jurgeta. 16. Gömbölyű palack.

Next

/
Thumbnails
Contents