Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

NAGY fVÁN TÖRTÉNETI KÖR ÉVKÖNYV 1996 Pálmány Béla A VEGVAR-MEZOVAROSTOL A VAROSIG Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870 Balassagyarmat 1790 és 1944 között Nógrád vármegye székhelye, vásárairól, iparosairól és kereskedőiről híres mezőváros volt, Losonc mellett a jó palócok és tót atyafiak megyéjének másik, kétségtelenül városi fejlettségű településének számított. Hogyan vált ilyen jelentős közösséggé e kis város? Milyen utat járt be önkormányzata, társadalma, gazdaság élete 1870-es évekig, a polgári állami helyi közigazgatás illetve a tőkés gazdaság kiépüléséig? Erre kívánunk válaszolni az alábbiakban természetesen csak vázlatot adva néhány figyelemre méltó új feldolgozás és saját,, negyedszázados levéltári kutatásaink által nyert új ismeretek, eredmények alapján'. A város 1552 és 1870 közötti újkorának történetét már többen összefoglalták. Belitzky János két évtizede megjelent monográfiája alapos levéltári kutatásokon alapuló, a szerző széleskörű összehasonlítási alapjainak is köszönhetően jó szakmai színvonalú, csak kevés kritikai észrevételre okot adó történeti mű, de mint minden jó munka, további kutatásokra, alaposabb forráselemzésre, a mikrostruktúra mélyebb megismerésére serkenti az utódokat.

1 E kihívásra adott válaszunk az alábbi tanulmány. A mezőváros végvári szerepe és pusztulása - tények és bizonytalanságok (1541-1593) A Balassa család Ipoly menti birtokainak már az Árpád korban központjává vált Gyarmat nem kapott városprivilégiumot, mint pl. Nógrád 1284-ben, Szécsény, Rimaszombat és Gyöngyös 1334-ben, így nincsen pontos „születésnapja", ám mégis van egy IV. Béla király által kibocsátott oklevél, amely a tatárjárás pusztítása után, az ország újjáépítése évtizedében, 1246. szeptember 11-én kelt és amelyben a második honalapító uralkodó kedvelt hívének, Detre fia Miklósnak örökös birtokába adta - cserében két Liptóban fekvő pusztájáért, Újfaluért és Palugyáért - a Hont vára királyi megyéjéhez tartozó „Gyarmat földet" (terra Gyormoth) a korábbi határai között és elrendelte, hogy a jászói prépost iktassa be új birtokába. Ezen intézkedéssel a honfoglaló magyar törzsnevet őrző Gyarmat a Balassák birtoka lett, átkerült Nógrád vármegyébe és újra benépesült, vagyis joggal mondhatjuk, a város az idén, a hon1. Balassagyarmat története, 1976. A Belitzky János által írt I-III. fejezetek.