Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

rainál és birtokainál. Szűkebb témánk szempontjából azonban Sztrahora helyének meghatározása a lényeges: Karácsonyi szerint a vár „Kékkőtől északra" található, amit ugyanazon művében úgy pontosít, hogy „Paróczától nyugatra esett az Esztergály felett álló Sztrahora vár 1312-23".11

Nem sikerült kiderítenünk, ki határozta meg először így e vár helyét, hiszen a megye első jelentős történetírói, Radványi Ferenc, Bél Mátyás és Mo- csáry Antal még nem is tudtak e vár létezéséről, Nagy Iván pedig az oklevelekben felbukkant Sztrahorát, mint láttuk, „Fülek mellett" lokalizálta. Feltehető, hogy Karácsonyi János nem maga határozta meg a helyet Esztergály község határában, hanem egy, a megyét jól ismerő szakember. De nem is ez a lényeg! Karácsonyi János megérdemelt tekintélye mindmáig további indoklást nem igénylő ténnyé emelte állásfoglalását. így nem csoda, hogy a népszerű-tudományos helytörténeti monográfia, a Borovszky Samu által szerkesztett „Magyarország vármegyéi és városai" sorozatban megjelent Nógrád vármegye (1911) kötet történetírói munkatársa, Reiszig Ede is azt írta, hogy „Sztrahora" várának „romjai Felsőesztergály mellett láthatók".12

Ez a két munka, Karácsonyié a szaktörténészek, Reiszigé a népszerűsítő szerzők számára azóta is egybehangzóan azt tanúsítja: Sztrahora vára Felsőesztergály mellett épült és romjai azóta is láthatók. Bár egyikük sem indokolta, nyilvánvaló, hogy ez a következtetés a mai Szlovákiában, az egykori Eszak-Nógrádban, Kékkő (Modry Kamen) és Sztregova között fekvő szlováklakta falu szláv nevéből - Horné Strháre - és annak a vár nevéhez való hasonlóságából (Ztrahura - Strháre) vált mindenki számára kézenfekvővé. Hasonlít, de nem azonos a két szó! Anélkül, hogy illetékesnek tartanánk magunkat régi szláv szavak etimológiájának az eldöntésére, megjegyezzük, hogy szerintünk (és szlovákul jól tudó felvidéki barátaink szerint) elképzelhető az egykorú írás szerint Ztrahura helynév más eredeztetése, így például a Stara Hóra (Öreghegy vagy Nagyhegy), vagy a Straz Hóra (Őrállás, Őrhegy) is.

Fontos viszont, hogy e szerzők elmulasztották megnézni, mit írt - azóta alighanem megsemmisült iratok, elfeledett szóbeli hagyományok alapján - Mocsáry Antal 1826-ban megjelent „Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése" című klasszikus művében Felsőesz- tergályról.13 „Ez igen régi helység, kezdete az 1010-ik esztendőre tétetik. Első lakossai Marchariak [határőrök, morvák] voltak, a'kik a' körülöttük lévő lakosoktól babonás szokásaikra nézve, sőt még a tót nyelvnek kiejtésében is különbözének. Bizonyos az, hogy ezen falu 1224. észt. még mezőváros lévén, a mellette volt várral együtt vala. Azon part, a'mellyen a' vár állott, most is Hradeknek hivattatik, melly kissebb várt tészen, hihető azért, hogy

11 Uo. és 275.

12 A REISZIG Ede által írt fejezetek in: BOROVSZKY Samu 1911, 38., 365.

i-1 MOCSÁRY Antal 1826,1., 328-330.

21