Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)
perst(it)ua summárul nem fognak tartozni őnagyságok contentatiot tenni s annak árárul exsolválni. 3. Az mely szántóföldeket őnagyságok engedelmébül fogok szántani ös(s)zel s tavaszkor bévet(t)etni, azokbul mindenkor az heted déz(s)mát praescriptusimmal együtt az szőlőhegybéli borokbul is hasonlóképpen az heted déz(s)mát öt esztendők eltelése után kiadni. A mak(k)os erdőkre pe~ nig őnagyságok engedelmébül hajtatván sertésemet és ha őnagyságok szé- csényi rétjeit kaszáltatni akarom, az iránt őnagyságok embereivel s praescrip- tusival végezni, a szabad pascuatiotul és lignatiotul, fundusomtul és ah(h)oz való pertinentiáitul azoknak mivoltához képest in signum domini terrestris őnagyságoknak, praescriptusinak három esztendőnek eltelése után esztendőnként öt magyar forintot, az három esztendő ala(t)t is annuatim egy-egy polturát letenni tartozom és praescriptusim tartoznak. Actum in possessione Varbo, die 1° Maii A(nn)o 1690. Koháry István ob vulneratam dextram manu aliena" A jogi támadhatatlanság miatt néhol inkább latin, mint magyar nyelvű fenti biztosíték- és óvadéklevél megértése az idegen és régies szavak feloldásán túl értelmezést is követel a mai olvasó számára. Az okmány a Szécsényben letelepedni akarókat kötelezte arra, hogy elismerjék földesuruk csorbítatlan jogát az általuk birtokba vett „fundushoz, veteményes és pajtás kertekhez", és ezek után a „cessionálison kívül" (vagyis a házhelyről való lemondás, annak a földesúr részére való átengedésekor járó térítésen túl) másra nem tartanak igényt. Lemondtak továbbá arról, hogy éljenek a királyi kisebb haszonvételek (mészárszék és kocsmatartás) kizárólag földesurakat illető jogaival. A mezőváros jogállását tekintve kuriális lévén, az itt lakóktól a földesúr akármelyik esztendőben visszaválthatta a házhelyeket és kerteket úgy, hogy karácsony táján felszólítást küldött alattvalójának, ezután törvényesen felbe- csültette a lakos által emelt épületeket, és azok értékét (a már említett „ces- sionálist") megtérítette. A kuriális jogállásból eredt az is, hogy a szántóföldek, szőlők terméséből - az első ötévi teljes mentesség letelte után - hetedet, nem pedig a jobbágyfalvakban szokásos kilencedet és tizedet adtak a földesúrnak, míg egyházi tizedet nem kellett szolgáltatniok. Végül a földesurak engedélyezték, hogy a szécsényiek erdeikben sertéseket makkoltassanak és lignatiót - vagyis épületeikhez és tüzelésükhöz szükséges faizást - élvezzenek. A pénzbeli szolgáltatás - cenzus - az első három évben csupán egy-egy poltura, vagyis másfél krajcárnyi, jelképes összeg volt, ezután viszont esztendőnként öt magyar forintra rúgott. Robottal - bár ezt nem említi a „kötelezőlevél" - nem tartoztak a szécsényiek földesuruknak. 138
