Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)

A megye községei közül alig néhánynak az úrbéri peranyaga maradt fenn. Szécsényé tudomásunk szerint nincsen meg. Az itteni úrbéri per 1869- ig való elhúzódását részben az okozta, hogy Pulszky Ferenctől a szabadság- harcban vállalt szerepe miatt 1849-ben elkobozták a jószágait, és családja csupán 1864-ben kapta azokat vissza.42 Részben viszont ismét a kuriális mezővárosi jellegből adódó különleges állapotok képeztek problémát az úrbéri viszonyok felszámolásakor.

Für Lajos a majorsági zsellérkérdésről írt monográfiájában említi Balassagyarmat esetét.43 Az itteni lakosok a betelepülés alkalmával, 1690-ben kötött kontraktus értelmében cenzus fizetése ellenében mentesek lettek a robotolástól. Az 1770. évi úrbérrendezés során nem vették be a tabellákba a mezőváros lakóinak belső telkeit, ezért a Helytartótanács 1775-ben utasította a földesurakat, hogy az iparosok és kereskedők számára gondoskodjanak belső telkekről. 1848-ban Balassagyarmat népe felszabadultnak hitte magát a jobbágyi viszonyokból, ezért beszüntette a cenzus fizetését. Ám az 1853. évi úrbéri pátens megjelenése után a divényi és kékkői uradalom majorsági zselléreknek titulálta a mezőváros négyötöd részben mesterekből és kereskedőemberekből álló cenzualistáit, és visszamenőleg követelni kezdte a cenzus megfizetését. A bíróságok helyt adtak a földesurak keresetének, ezért még 1870-ben is folyt pereskedés. Für Lajos szerint hasonló cenzualista viszonyban éltek Szécsény és Gács mezővárosok lakosai is. Nagy kár, hogy az idézet forrása 1956-ban elégett az Igazságügy-minisztérium levéltári anyagával együtt.44

Megmaradtak viszont Szécsény 1866-1869 között készített kataszteri felmérésének térképei és birtokrészleti jegyzőkönyvei45 A kataszteri anyagot parcellánként feldolgozva képet alkothatunk a szécsényi birtokosok társadalmi csoportjairól, a földtulajdon nagysága alapján mérhető vagyoni rétegződésükről, a határhasználat módjáról. A birtokosok névsorát, háza címét is közreadjuk, így teljes áttekintést adunk a mezőváros korabeli családjairól, a leggazdagabbaktól a legszegényebbekig, ahol tudjuk, megadjuk foglalkozásukat is (lásd all. számú táblázatot).

42 OSZKK Oct. Germ. 286. Pulszky ir. 119.

43 FÜR Lajos 1960, 420.

44 Uo. 473. és 484-485.

45 OL S 79. 568. t. Szécsény kataszteri ir. Birtokfelmérések (1866-1869). A megjegyzések a 1848-as szécsényi nemzetőrök névsora alapján készültek. Lásd BELITZKY János 1980. A felmérési iratokkal szervesen összefüggő szécsényi kataszteri térképek 2010-ben digitális formában, két lemezen megjelentek az Arcanum Kft. sorozatában: Georeferált vármegyei kataszteri térképek - Nógrád megye, 1867-1868. 1:2880. A második lemezen a feldolgozók Szécsény 1867 körüli házszámjegyzékét hiányzónak jelzik, ezért nem közük. E forrás e hiányt pótolja.

181