Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Nemesi rend, vitézlő rend, szegénység – Bégek, szpáhik, janicsárok és ráják. Szécsény magyar végvári korszakának vége és második török uralma (1647–1683)

vár pincéiben néha százötvennél is több török rabot tartottak - igen keményen, a kínzástól sem tartózkodva.17

Gr. Forgách Ádám 1643-ban kezdte kővel keríteni Szécsényt, s a falak megerősítését Lipthay István tizenegy évig tartó alkapitánysága idején, pénz hiányában vármegyei jobbágyi ingyenmunkával, lassan végezték. 1655-ben a pozsonyi országgyűlés ismét Nógrád vármegyére és jobbágyságára bízta az építkezés befejezését.18

Sok mesterember telepedett meg a biztonságos vár aljában, akik közül 1617-ben a szabók, posztónyírók és szűcsök, illetve a vargák és csizmadiák szereztek kiváltságlevelet br. Forgách Zsigmondtól. A két céh kiváltságlevelét az 1640-es években gr. Forgách Ádám is megerősítette. (A céhleveleket alább közöljük.)19

A városban forgalmas országos vásárokat tartottak, ahol sok „külföldi" - vagyis más vidékről való - kalmár és céhes mesterember is megjelent portékáival.20 A vámszedés földesúri haszonvételét az 1650-es években 125 magyar forint éves árenda fejében élvezte Csizmadia József.21

Szécsény oktatási központ is volt, özv. br. Forgách Zsigmondné Pálffy Kata adományából 1626 körül a ferences kolostor mellett oskolaházat is emeltek, amely még évtizedeken át működött. 1634-ből az iskolamester nevét is ismerjük, a horvát származású „Franchach" (értsd: Franchich) Gergely „tanult ember". Még 1625-ben adományozott egy házat Pálffy Kata asszony, hogy „az pátereknél levő tanuló deákoknak oskolaházok legyen". A ferencesek neves tanárai voltak Fulgencius páter (1628), az itáliai Terugia János (1629), majd évtizedeken át Czandler Didák (1663-ig). A diákok zöme nemesifjú volt, mint a leveléből ismert Palásthy György.22

A végház lakosságának vallási ellentéteit tükrözi az 1634. évi canonica visitatio is, megjegyezvén, hogy bár a nép többsége katolikus, mégis elnyomatnak, mert br. Forgách Ádám uradalmi prefektusa és az itt élő nemesek kálvinisták.23

A várban két felekezetnek is volt temploma. A ferencesek régi szentegyházát a török dzsámivá alakította, majd 1605-ben Bocskai a lutheránusoknak adta, de br. Forgách Zsigmond főispán már 1607-ben visszaadta a kato17 p. KÖNIG Kelemen 1931,145-147.

1» Uo. 138., 142.

19 A két szécsényi céh kiváltságlevelét 1617-ből e kötet függelékében közöljük.

20 OL P 287 - Forgách cs. lt. Jelzetes ir. Fase. C N° 5. (1628.)

21 Uo. Fase. C N° 19. (Szécsény, 1690. július 25.) Csizmadia József ekkor 73 éves volt és Gyöngyöspatán élt.

22 Pálffy Kata adományáról lásd: P. KÖNIG Kelemen 1931, 156. Az iskolamesterről: EPL AEV 2124. N° 12. Canonica visitatio (1634); újabban közli GALCSIK Zsolt - TÓTÉI Krisztina 2004,118-123. Palásthy György levele: EPL Ipolyi-gyűjt. Missiles N° 98. (Szécsény, 1647. május 17.)

23 Canonica visitatio, 1634. Új kiadása: GALCSIK Zsolt - TÓTH Krisztina 2004,119-122.

114