Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény legrégebbi lakosságnévsorai, az 1551. évi magyar bordézsmajegyzék és az 1554. évi török adóösszeírás

SZÉCSÉNY LEGRÉGEBBI LAKOSSÁGNÉVSORAI, AZ 1551. ÉVI MAGYAR BORDÉZSMAJEGYZÉK ÉS AZ 1554. ÉVI TÖRÖK ADÓÖSSZEÍRÁS*

Az 1334 óta városi - helyesebben mezővárosi - jogállású Szécsény társadalmának belső viszonyairól a fennmaradt Mohács előtti oklevelek alig valamit árulnak el. Még a szécsényi uradalomnak a tartozékait képező falvakat is csak az 1450-es évektől sorolják fel. 1454-ben kelt az a szerződés, amely megnevez két szécsényi polgárt, Szabó Balázst és Nagy Tamást (providique viri Blasius Sartor et Thomas Magnus concives opidi predic- ti Zechen).* 1 Szabó Balázs nagy valószínűséggel a szabók céhmestere volt, Nagy Tamás pedig talán a város polgárainak bírája.

Alapjában változik a forrásadottság Buda török kézre kerülése után, amikortól egyrészt királyi adóportajegyzékek, másrészt gabona- és bor- dézsmajegyzékek szólnak a vármegye településeinek birtokosairól, a jobbágyporták számáról, illetve a gabona- és a bortermés mennyiségéről, sőt a szolgáltatást teljesítő jobbágyok, zsellérek számát, nevét, családonkénti termésének mennyiségét is megadják - többé vagy kevésbé részletezve. Az összeírások lapjairól feltárul Szécsény különböző jogállású városrészeinek eddig tisztázatlan neve, és a lakosság számáról, foglalkozásáról is áttekinthető képet alkothatunk.

Az oklevelekben „oppidum Zechen" - azaz Szécsény mezőváros - elnevezéssel jelölt birtokközpont mellett már az 1455-ös keltezésű, első tartozékfelsorolás is említ olyan helységet, amely nem azonosítható később is fennálló faluval, pusztával, hanem elkülönült városrésznek tűnik, és ez az Újváros (Wywaras). Ezen kívül már 1456-ban megkülönböztetik egymástól Szécsény mezővárosát és várát (oppidum, illetve castrum). Minderről fenti tanulmányunkban bőven írunk.

Utóbbi castrum elsősorban a husziták 1440 és 1460 között ismétlődő támadásai, illetve az uradalom új birtokosok, a Lossonczyak és az Országhok birtokába jutása okán az 1450-es évek közepén épülhetett úgy, hogy a mai Forgách-kastély alapjait képező erős falú főúri lakóépület köré (amelyet még a XIV. század közepe előtt a maga számára emeltetett Szécsényi Tamás) a korábbi sánc vonalában téglafalakat és bástyákat építettek.

* E közlemény első változata megjelent: PÁLMÁNY Béla 1989 b). A sajtó- és stílushibákat most kijavítottuk, és néhány magyarázó kiegészítést is beiktattunk. Azóta kiadásra került a szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása (VASS Előd 1992-1993, 26-27.), ezt az alapvető korabeli szécsényi török összeírást most összevetjük a néhány évvel korábban készült magyar dézsmajegyzékkel.

i P. KÖNIG Kelemen 1931, 376.

94