Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szomszéd vitéz úr barátom! – Levelek a szécsényi és bujáki török végvárból (1667–1680)
őn(agysá)ga ebbeli parancsolatját elő ne vegyétek, mert ti magatoknak kárt tesztek, mivel ha megértendjük, hogy katona jár közietek faluitokban és a hírt meg nem hozzátok, kész a karó, nyársban szára(d)tok meg! Isten velünk! Szécsén, 1668. die 18. Maii Idem qui supra Hátlapján a címzés: Az megírt falusi és több szomszédságunkbeli falusi bíráknak, hódolt jámboroknak adassék! A jelzett helyen a török szokás szerint stilárisan díszített betűkkel való névaláírás, úgynevezett pencse van. EKK Litt. Orig. 416. sz. VIII. Szécsény, 1668. május 30. Ibrahim szécsényi szandzsákbég levele gr. Balassa Bálint kékkői kapitányhoz, amelyben tiltakozik az ellen, hogy török vitézei vétettek volna a béke ellen, sőt, éppen a magyarokat vádolja ezzel Minden kívánta jó szerencsékkel áldja Isten az nagyságos Gróf Urat! Nagyságod hozzám küldött leveléből miket írjon, minden módon megértettem, de iga(z)sággal írhathatom Nagyságodnak, se hírem, se tanácsom azokrul, valamiket ezen alkalmatossággal emleget. Nincs hírem abban, hogy zászlóm és botom alat(t) levő szécséni vitézek imit(t)-amot(t), a hegyek közt, se hogy mostanában Losoncz városában, vagy valahol kívül a mezőkön lettenek volna. Annál is inkáb(b) tilalom alat(t) lévén az olyatin cselekedet, hogy bűnökön, vagy bűntelen katonákat vagdaltak és rabokat fogtanak volna, valamit beszillet mondot(t) Nagyságodnak az Őfölsége jámbor vitéz embere? Azért ilyetin dolgokrul ennél továb(b) Nagyságod minket ne is búsítson, búsít(t)asson, mert hatalmas, vitézkedő Császáromtul a szent békességnek megtartása, tartatása erős parancsolat alat(t) élőmben adat(t)atván akaratom volna is, az ellen nem járhatok se senkinek, hogy aféliket cselekedjék, tanácsot, szabadságot nem adhatok. Jól írja Nagyságod, hogy a katonákat, men- denövé valókat lábához nem köthet, meg nem őrizhet. Mi is azon szerint nem tudhatjuk minden imide amoda járó lator pribékek hol járjanak és kicsoda hova való légyen, avagy mi járatbeli, azért az olyakat ha az vitéz katona emberek rajta találván a szent békesség rontáson, levágják, megölik. 464