Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

körül még fegyveresekkel tömött, veszélyes erősség volt, tehát időközben lerombolódott, elhagyatott a Károly Róbert és Csák Máté fegyveresei között vívott véres harcokban.

Az akkor „Sypeky" - ma Körtvélyes - pataktól keletig estek „Ztrahura" földjei, a határjeleket alkotó újabb tölgyfák helyét leírva a határjárók eljutottak egészen „Bababyke" ligetig (nemus), amely Hollókő közvetlen közelében feküdt (figyelemre méltó, hogy még Bél Mátyás idején is Bábbiki volt e határrész neve!),66 és amely dél felé Sztrahorához tartozik.

Innen a Hatvan (Hothoun) felé vezető régi utat érintve a „Kuhnaheg" nevű hegy és az „Egrus" (Egres) patak érintésével a Szentiván (Scenthyuan), valamint Kutasó (Kuthasou) falvakkal való szomszédságra utalva a hites emberek felmentek a Vereskő (Veresku) nevű hegyig, amelynek tetején (ezt Bérc - „Berch" - névvel jelölik) a méták szomszédosak a Toldy nemesek földjeivel. Majd Ded házát elérve eljutottak a „Lypunafew"-höz, amely mellett a hegynél Hollókő (Hollouku) vár földjei terültek el, és itt fejeződött be a határ a dél felé eső Ztrahura földjével.

Ezt követően a hollókői vár földjeit a Toldy nemesek földjeitől a „Zekel- che patoka" választotta el, akikkel a közös határrész egészen a zsúnyi (Sun, Swn) patakig húzódott. Innen a szomszéd birtokos a garábi egyház - premontrei monostor - volt, majd észak felé haladva a hollókői vár tartozékát képező Zsúnytelek (Sunteluk) határait írja le, ezután pedig az ugyancsak e vár birtokának számító Zsúnyalmást (Almas) járták körül a szomszédok felől, említve Szöllős (Zeleus), Bárkány (Barkan) és Megyer (Meger terra) nevét. Zsúnytelek észak felől „Looch" (Nagylóc) faluval volt határos. Végül keletre, majd északra haladva a budai káptalan megbízottai visszajutottak határjárásuk kiindulópontjához, Nagyrimóc és Szécsény határvonaláig, amely Lóctól Varsányig terjedt. Szécsénynek ezt a határrészét Várad (Wa- rod) néven nevezték, egy ekkorra már a vajda úr, Tamás mester lakóhelyébe beolvadt, egykor önálló település után.

A fenti forrás - a kor körülményeinek megfelelően - meghatározza az egykori Sztrahora (Ztrahura) vár helyét. Nyilvánvaló, hogy közeli határosa volt Hollókő várának, mégpedig a mai Nógrádsipek és Rimóc határától délnyugatra feküdtek földjei (terrae) egészen Kutasó, Szentiván és Felsőtold határáig, s a két vár közvetlen szomszéd volt.

Már csak az a kérdés maradt megválaszolatlanul, vannak-e napjainkban is nyomai ennek a várnak. Meggyőződésünk volt, hogy vannak, sőt pontosan meg is tudjuk határozni e várromot. Műemléki topográfiákban hiába keressük, de a turistatérképek fel szokták tüntetni azt a Hollókőről pompásan látható, szomszédos, a többi közül kissé kiemelkedő hegyet, amely napjainkban is a Pusztavár-hegy nevet viseli és a tengeszinttől számítva 457

“ BÉL Mátyás 1742, IV., 110.

41