Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830–1840-es években
5. számú táblázat: Pulszky Ferenc szécsényi uradalmának állandó alkalmazottjai 1851-ben Beosztás (munkakör) A szolgálati hely megnevezése Központ Szécsényi kerület Nagylóci kerület Összesen Fő Tisztviselők Tisztek 33 Kastélyszolgák 55 Kézművesek 33 Felügyelők, őrök Gazda, vincellér3 1 4 Hajdúk2 1 3 Mező-, szőlőőrök77 Erdőkerülők11 11 Erdészek2 2 Mezei munkások Béresek30 9 39 Kocsisok66 Pásztorok Juhászok13 9 22 Kondás11 Szeszfőzők44 Összesen 11 66 33 110 A két majorközpont élén egy-egy gazda állt, az erdőkre két erdész ügyelt fel. A béresek nagyobb számából, valamint abból a tényből, hogy Pulszky tisztjei a jobbágyok többségével - Szécsény, Hollókő, Sipek és Szakái lakosaival - 1847-1848-ban robotmegváltási szerződést kötöttek, arra lehet következtetni, hogy a konvenciós, napszámos és aratásra, nyomtatásra vállalkozó részes munkások bérmunkájának igénybevétele ekkor már meghaladta a robotmunkáét.28 Az okszerű gazdálkodás bevezetésének a tagosítások, a birtokközpontok szükséges épületeinek és felszerelésének a biztosítása és a munkaszervezet átalakítása egyaránt nélkülözhetetlen előfeltételei voltak. E birtokrendezés tette lehetővé a váltógazdaság működtetését. A korabeli alapelv szerint a szántóföldeken az őszi és tavaszi gabonafélék kizárólagos termesztésén gyökeresen változtatva „többkevesb évekre állapított forgásban váltogatva termesztetnek gabona, hüvelyes és más közvetlen eladható vetemények és takarmánynövények" ,29 28 OSZKK Föl. Germ. 1266. Pulszky-leltár, Szécsény, 1851. Az eredeti uradalmi iratok már nincsenek meg, csupán egy iratjegyzék sorolja fel címüket. » TÖRÖK János 1843,18-20. 414
