Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797–1851)
hasonlítsuk egy vitán felül hiteles forrás, az uradalom majorsági birkaállományáról 1835-ben készült számadó könyvecskék tartalmával.4! Ezek szerint a tárgyév első napján Szakái község, valamint Bátka-, Zsúny- és Farkasalmás- puszta határában, majd június 1-jétől Ecseg és Szécsénke falvakban gondoztak allodiális juhnyájakat. (Szécsényről sajnos nem maradtak fenn számadások.) 2. számú táblázat: Gr. Forgách Pál szécsényi uradalmának nemesgyapjas birkanyájai (1833-1838) A forrás jellege Időpontja A birkanyáj tartásának helye Összesen darab Százalék Szakái Bátka Zsúny Farkasalmás darab Tényleges számadás 1835. január 1. 656 775 1333 575 3338 67,93% Tényleges számadás 1836. január 1. 520 611 1571 437 3139 63,86% Birtokbecslés 1833-1838. é- vekben 1125 1475 1515 800 4915 100,00% Az 1836. újévi állomány az ecsegi és a szécsénkei nyájakkal együtt ténylegesen 5 013 öreg birkát számlált, de azt is figyelembe kell venni, hogy e két új nyájat az év közepén a régiekből állították össze. Az 1839. évi jövedelem- becslés tehát az 1835-1836. év tényleges számadási adatainál 30-40%-kal többet ad meg. Elképzelhető, hogy a viszonylag magas bárányszaporulat (21,06%) alapján a birtokfelmérés évére ténylegesen is megközelítette vagy elérte az uradalom állománya az ötezer darab öreg állatot, de 1835 elején ennek csupán a kétharmada volt meg, vagyis a jövedelembecslés szépítette a valóságot. Ez a birkászat a hazai nagybirtokokhoz képest csak közepes, semmiképpen sem kiemelkedő nagyságú volt. Mindazonáltal igazságtalan volna jelentéktelennek vagy fejletlennek nevezni a szécsényi uradalom majorsági juhtenyésztését. Jochmann Sámuel a Georgikonban alaposan képzett állattenyésztővé vált. Az egyes nyájakba nem esetlegesen osztotta szét a jószágokat, hanem a tenyésztés és a hizlalás érdekeit szem előtt tartva: Szécsényben, a „nagy akolban" és Bátkapusztán tartották a hágókosokat és a jerkéket (arányuk 1:6,5), s a 611 anyaállat áprilisban 511 bárány ellett (ez 83,63%-os arány). A meddőség aránya azonban így 16,37% lett, ami elég magas, mert egy helyi viszonyokat ismerő szakíró, Jób János szerint csak a 11%-nál kisebb meddőség számított sikeresnek.41 42 A bárányokat július elején választották el az anyáktól, majd egyéves korukig a 41 NML XII. 1. Szécsényi ferences gazd. ir. Juhnyájak könyvei, 1835. « JÓB J. 1845. 382