Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény és környéke kereskedelme és vendéglátása (1725–1848)

ugyanis igyekezett megmaradt vagyonát Losoncra menteni, és el akart szökni a számára 1 400 Rft-ot adó nemes Nagy István és az 1771-ben 340 Rft-ot kölcsönző nemes Mikulay Péter elől. A végrehajtás elrendelése után végleg tönkrement Ferenczy András házát, kertjét, bérelt földjeit nemes Lá- czay Imre úr vette bérbe. Az új mészáros, Czigel Lőrinc ugyancsak nagy állatvásárlásokat eszközölt. 1781-ben például gr. Forgách Miklóstól huszonhét göbölyt, négy tehenet, két ökröt és ötven juhot vett, 11 866 Rft értékben.

A XIX. században azonban a tőzsérkedés elenyészett. Oka a szarvasmarha- és sertéstenyésztés nagyarányú visszaesésében keresendő. Filó János mészáros 1813-ban már csak három tehenet, három hízót és egy bivalyt vásárolt a Forgách-uradalomtól - ugyanakkor a gyetvai mészáros 231 birkát vett meg és hajtott el Szécsényből -, legnagyobb gondja pedig a hús limitált árának alacsonysága volt.54

III. E) Bolt- és házbérek

A királyi kisebb haszonvételek közé számítottak a boltbérszedésből és az uradalom házaiban lakóktól bérleti díjként nyert bevételek is. A szécsényi „Németsor" nevű házakban már az 1760-as években három bolt működött, míg a ma álló műemlék gyógyszertár ugyancsak uradalmi tulajdont képező épületét a megyei patikus számára az 1770-es években emelték.55

A teljesség kedvéért - bár közvetlenül a kereskedelemhez csak kevés közük van - a regálék között meg kell említeni a malmokat, melyek az őrölt gabona után meghatározott hányadú malomvámot szolgáltak, továbbá a téglaégető üzemet is, melynek termékeit (az 1830-as években 128 000 db téglát termelt esztendőnként) a környék igényesebb építkezéseire versenytárs nélkül adhatták el.

IV. A jobbágyrendszer és a regálék ipart, kereskedelmet gátló szerepe

A „beneficia minora regalia" néven fentebb összefoglalt földesúri jogosítványok haszna tehát igen számottevő volt. Az uradalom teljes készpénzbevételeinek 1768-ban gr. Forgách Jánosnál 40,71%-át, 1776-ban gr. Forgách Miklósnál 64,63%-át, 1833-1838 között pedig 18,64%-át képezték. Ám ez utóbbi összeg is 14 679 Pft-ot tett ki, többet, mint a jobbágyi pénz-, munka-, termény- és egyéb járadékok együttes értéke, vagyis 12 575 Pft. Sokkal nagyobb, de egyáltalán nem előnyös hatásuk volt a regálejogoknak a kereskedelmi élet fejlődésére. Olyan árucikkek kereskedelmét monopolizálták a föl54 Uo., számadások, 1762., 1768., 1781., 1813. évi terményeladások. NML IV. 1. a), Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei, 1814/582., 1816/21. sz.

55 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Szécsényi uradalom, ingatlanbecslések, elenchus a Nagy András számtartósága alatt felépített épületekről (1773).

367