Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
szentelt kolostorokat és számos egyházat is pogány módon összerombolván még tűz által hamuvá és zsarátnokká is emésztették". Ezen kegyetlenségekben Illés fia Péter öt fia, Mihály, Péter, Leusták, Jákó és Mikus mint Csák Máté lovas seregének hadnagyai (equales, exercitus, ductores) vettek részt, ezzel felségárulást és hűtlenséget (crimen laesae maiestatis, nóta infidelita- tis) követtek el, különösen azzal, hogy Kassa mellett is a hűtlenek zászlai alatt harcoltak.43 A Rozgonynál elért siker, az Amádé-fiak leverése, több főkolompos - így Balassa Demeter - halála (két évvel az után, hogy 1310-ben végre törvényesen, Szent István koronájával is sikerült megkoronáztatnia magát az Anjou- házból való Károly Róbertnek) újabb nagy lépést jelentett ugyan az új király uralmának az egész ország által való elismertetése útján. De még jó évtizedbe került, amíg a kitartóan és leleményesen védekező Csák Mátét és a híveivé szegődött, vereség esetén bekövetkező sorsukat jól sejtő urakat lépésről lépésre, újabb és újabb ostromokkal kiverték a politikai és gazdasági uralmuk alapját képező váraikból, és a tartományurak letörésével, az egész ország feletti territoriális hatalom megszerzésével Károly Róbert és hű, udvari emberei biztosították az Anjou-monarchia idejére jellemző szilárd központi hatalmat. Mint Engel Pál kutatásai alapján tudjuk,44 Anjou Károly Róbert uralma kezdetén Csák még egyetlen várat, semmilyen tényleges tisztséget, királyi jogosítványt nem mondhatott magáénak, halála évében (1342) viszont az egész királyság várainak abszolút többségét - mintegy százhetven castru- mot - királyi ellenőrzése alá vonta, és a többi váruradalmat is feltétlen hívei nyerték el, magánbirtokként. Nógrád megyében annyiban tért el az eddig országosan ismert képtől a várak birtoklási rendszere, hogy területünk azon kevés - legfeljebb nyolc - vármegye közé tartozott, ahol 1342-re is többségben maradtak a magánvárak, és viszonylag csekély számú királyi várat találhatunk. Ez a helyzet elsősorban Károly Róbert kegyence, Szécsényi Tamás - személyes követe felesége, Beatrix keze megkérésekor, hírmondója első fia születésének - egyéni birtokszerzési törekvéseinek a sikere következtében jött létre. Az első lépést ezen az úton ama oklevél dokumentálja, amelyet alig egy esztendővel a rozgonyi csata után szerzett meg Szécsényi Tamás. A király, I. Károly ebben az 1313. április 24-én kelt okmányban közhírré tette,45 hogy „élénkbe járult a nemes férfiú, Farkas fia Tamás mester, kedves hívünk és lublói várnagyunk, és hivatkozván a nékünk régóta, nagy szorgalommal tett hű szolgálataira, kérte, hogy a hozzánk hűtlen Péter fia Mikus várát, « AO II., 134-136. « ENGEL Pál 1977, 294. « FEJÉR VIII/1., 489-491. 34
