Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

A szécsényi céhek története (1617–1857)

szólta meg, hogy tudatta a mesterekkel, kérésüket a céhek jövőbeni rende­zéséig nem lehet teljesíteni.21 Másfél évtizedet kellett várni, amíg 1813-ban kiadták az új, egységes céh­szabályzatot. Ez után viszont hamarosan négy mesterség szécsényi gyakorlói is jelez­ték a szándékukat, hogy „céhbe állani s ennek törvényei szerint mesterségü­ket űzni" kívánnak, és kérték a vármegyét, „kegyes atyai pártfogással" tá­mogassa őket a cikkelyek megszerzésében. Nógrád vármegye nemesi köz­gyűlése 1815. január 7-én tárgyalta tizenhárom szécsényi és három vidéki „magyartímár" (a latin szövegben: cerdo), továbbá tizenegy szabó, huszon­két csizmadia és tizenhat takács mesterember céhalapítási kérelmét.22 A céhalapítás temérdek költségét és fáradságát vállaló mesterek névsora: A „magyartímárok" - vagyis a vargák - céhmestere Könnyű János, a ta­gok Mucs József, Parditka András, nemes Molnár Imre, Erla György, Mol­nár József, Rágyi János, Vass József, nemes Lehoczky István, Hering János, Tupi Márton, Vass János, Gubányi Bálint, a „vidéki" mesterek pedig nemes Szeles Márton, Jalos Albert és Oravecz Mihály voltak. A szabócéh artikulusait Cserni György céhmester, Hegedűs Máté „atya­mester", továbbá öreg Szabó József, Varga István, Posta Antal, Trajter Jó­zsef, Marcsek Ignác, Jankovics József, Koreny János, Hegyi József és Jardek Simon kérelmezték. A csizmadia-testület tagjai: nemes Olasz Pál céhmester, Kovács János „atyamester", Bolyos Márton, Kilperger Lőrinc, Pálfi Mihály, nemes Borbás Mihály, Csernák János, nemes Tenki Nagy Mihály, nemes Végh István, Ró­zsa Mátyás, Pálfi József, Csernák Antal, Zsigó József, Török Mihály, nemes Bezzegh Pál, Illés Ferenc, Institoris Pál, Frigely József, Matuk Pál, nemes Borbás József, nemes Olasz Antal és nemes Tenki Nagy István. A takácsmesterek céhének tagjai: Adamik János, nemes Nagy Ambrus, Pompa János, Klárik András, Piljár János, Szamkó János, Bolla Mihály, Csor­dás Mihály, Pástor György, Sutovszky János, Parditka János, Pásztor Pál, Adamik Ferenc, Kluk József és Hábel József. E névsorok nemcsak a nemesek viszonylag nagy számát mutatják, ha­nem azt is, hogy több család nemzedékek óta szécsényi iparos volt, így a varga Tupi család 1749 óta, sőt Tupi Pál még 1845-ben is itt dolgozott. Miután a vármegye úgy tapasztalta, hogy a mesterek mind a négy szak­mában számban is, vagyoni helyzetükben is megfelelnek a céhalapítási kö­vetelményeknek, a maga részéről is javasolta a nádornak és a Helytartóta­21 NML IV. 1. a), Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei, 1798/67. és 1798/119., illetve OL A 39 - M. Kancellária, Acta generalia, 1798/1032. sz. 22 NML IV. 1. a), Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei, 1815/773. 333

Next

/
Thumbnails
Contents