Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

tek. Az önálló családi uradalmak kialakításának kulcskérdése volt a politi­kai-katonai erőt demonstráló, valamint gazdasági (uradalmi) és kulturális (nemzetségi monostor) központot képező, a kor építészeti színvonalát tük­röző öregtornyos kővárak létesítése. Főleg ezért, és nem elsősorban katonai célból - például „mentsvárnak", utak, vízi és hegyi átkelőhelyek ellenőrzése végett - épültek a Kacsicsok várai is.36 Az Illés-ág - nyilván Péter 1271 után bekövetkezett halálát követően - az elsőként épült vár (Baglyaskő) mellé további hármat épített, ezek Somoskő, Hollókő és Sztrahora voltak. Simon bán ága is ekkoriban építette meg az ok­levélben először ugyan csupán 1341-ben említett Salgó várát.37 A Falkos-ág azonban eleinte „lemaradt" a várépítési versengésben. Az 1271-es osztályté­tel alkalmával a három fivér, Farkas, Mihály és Szalóc elhatározta, hogy kö­zösen várat épít Libercse mellett. Ez az erősség a fennmaradt, de fel nem tárt romok szerint meg is épült, annál is inkább, mert Farkas comes mindinkább Szécsény központtal kezdte kiépíteni uradalmát. A szécsényi vár építése azon­ban már egy későbbi korszak történetéhez tartozik. Miután Csák Máté seregei - feltehetőleg 1310-ben - elfoglalták a Balassák említett fontos várait, Péter öt fia, Mihály, Péter, Leusták, Jákó és Mikus is jobbnak látták, hogy - már csak birtokaik védelme érdekében is - a kortár­sak által legyőzhetetlennek hitt sánta „Mátyus" kezére bocsássák négy vá­rukat.38 De a trencséni kiskirály híve lett Szécsényi Tamás két unokatestvé­re, Mihály fiai és Rénold sógorai, „Cseh" Péter és Simon is. E Péter volt az, aki 1311-ben embereivel megtámadta az esztergomi érsek, Tamás honti és nógrádi birtokaihoz tartozó Ipolyszalka (Zalka), Ersekvadkert (Vodkerth), Szebeléd (Sceleth) és Borsosberény (Berenche) falvakat, kirabolta és lerom­36 FÜGEDI Erik 1977 adattára (102., 142., 191., 201.) többek között az Illés-ágbeli Péter fiai négy nógrádi várának is ilyen „stratégiai jelentőséget" tulajdonít. Ezzel szemben EN­GEL Pál 1984 a várak „politikai intézmény jellegét" emeli ki. 37 FÜGEDI Erik 1977,185. és FEJÉR VIII/4., 498-504. 38 KARÁCSONYI János 1901, II., 273. és FÜGEDI 1977 adattára a négy vár közül háromnál (Baglyaskő 102., Somoskő 191. és Sztrahora 201.) az oklevélből (AO II., 134., 65.) kiolvasha­tó eseményekkel egyezően még a Kacsicsok castrumjainak az „átkos emlékű" Csák Máté kezeibe való átadásáról beszél, azonban Hollókő esetében (FÜGEDI 1977,142.) véletlen hi­ba csúszott be, és arról ír, hogy e várat „1310-ben Csák fia János adta át Csák Máténak". Az általa idézett KARÁCSONYI János 1901, II., 273. azonban világosan azt írja, hogy a négy várat az Illés-ágazatbeli Péter öt fia adta Csák Máté kezére. Egyébként Csák fia János a szomszédos Ecseg várának volt az ura, és miután a saját várát Csák Máté kezé­re bocsátotta, elkövetett egy olyan hűtlenséget, amely miatt Károly Róbert 1324-ben el­kobozta azt, és Horsundorfer Ulvengnek adományozta (AO II., 115.). Sajnos, ezt a vé­letlen, újonnan keletkezett hibát máris átvette egy sokak által forgatott mű (Mo. tört. krön. I., 192.), így fennáll a veszély, hogy a tévedés továbbterjed. 32

Next

/
Thumbnails
Contents