Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

1293-ban a budai káptalan már arról adott ki bizonyságlevelet, hogy a Ka- csics nembeli (de genere Kachuk) Falkos fia Mihály fiai, Simon mester és Ta­más a váci káptalan előtt (nyilván 1271-ben) tett birtokosztályt elolvasták, és az örök békesség megszilárdítása, valamint a testvéri szeretet kölcsönössége végett a Szécsény (Scechen), Rimóc (Rymoch) és Almás községekről tett osz­tályt a maguk és vértestvéreik, továbbá nemzetségük, atyafiaik nevében el­ismerik és megerősítik azzal, hogy nagybátyjuk, Farkas mester falvait örö­kösen békében hagyják, és kötelezik magukat, valamint örököseiket, hogy a jövőben sem fogják „megmásolni", vagy Farkas mestert és fiait e községek ürügyén bíróság elé idézni.33 A kiterjedt nemzetség Falkos-ága 1299-ben egy újabb osztálytétellel igye­kezett rendezni a birtokügyeket.34 Anélkül, hogy itt kitérnénk az örökös közsé­gek (Libercse, Paróca, Garáb, Szalatna), valamint a szerzett birtokok (Szé­csény, Rimóc, Géc, Almás) osztályának rendelkezéseire, tanulságos, ha vé­gigtekintünk az osztálytétel végett a budai káptalan előtt megjelent, vagy magukat képviseltető Kacsics nembeliek névsorán. Farkas mester és fiai - János, Tamás, valamint az ekkor valószínűleg még kiskorú öccseik, Mihály, Miklós, Péter, István, Leusták és Balázs - sikeresen elismertették a Falkos- ágbeli közvetlen rokonaik (Mihály fiai, Simon, Tamás, Péter, továbbá Szalóc fiai, Miklós és János) mellett a Leusták-ággal (Miklós, Vecló és fiaik, Tamás, Dezső, Pető és Benedek), továbbá Simon bán utódai élő férfi tagjaival (Si­mon bán fia Simon fia Jánossal, és annak fiával, Istvánnal) is azt, hogy a szerzett birtokokat ő, Farkas mester és örökösei a jövőben örökre békésen bírhatják, és nemzetségbeli atyafiaik, valamint örököseik „visszaveszik a ke­züket ... uradalmáról". Farkas mester és fiai tehát 1299-ben - nyilván hatal­mi szóval - elérték, hogy szinte valamennyi élő Kacsics nembeli atyafiú elis­merje önálló uradalom alakítására vonatkozó szándékukat. Hiába keressük azonban az Illés-ág férfijait ebben az oklevélben is: sem Pé­ter, sem öt fia nincs említve a Farkas mester és fiai által diktált osztály aláírói között. Ez nem lehet véletlen! Alighanem annak bizonyítéka az ő távollétük és hiányzó aláírásuk, hogy már ebben az időben, az 1290-es években engesz­telhetetlen, meg nem alkuvó módon ellenálltak Farkas mesternek az ősi nem­zetségi jogot és birtoklást sértő törekvéseivel szemben, illetve maguk már kié­pítették saját váruradalmaikat, és saját céljaik elérését a Kacsics nemzetségen belül éppen Farkas mester és fiai hasonló igényei veszélyeztették a legjobban. Itt kell tehát keresni az okot, amiért az Árpád-ház kihalásával támadt trónvi­szály során az 1301 után a forrásokban már nem említett Farkas nógrádi is­pán fiai közül Tamás és Péter (még visszatérünk arra, mi történt 1299 után fi­véreikkel, Jánossal, Mihállyal, Miklóssal, Istvánnal, Leustákkal és Balázzsal) 33 Uo. 121. 34 Uo. 345-347. 30

Next

/
Thumbnails
Contents