Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
János, aki 1809-ben tanító, 1825-ben falusi jegyző volt, tehát tanult emberként az értelmiség közé emelkedett. Az 1839-1845 közötti megyei rovásösszeírások szerint a családfők vagyona, illetve évi becsült jövedelme az alábbiakban rekonstruálható:118 19. számú táblázat: A Szigethy nemzetség családfőinek vagyoni-jövedelmi állapota, 1839-1845 Név 1839 1840 1845 Fia Igásló Tehén Szőlő kapás Pft Pft öreg Szigethy István 14 20 Pft 20 krajcárifj. Szigethy István 2 4 2 4 15 Pft 14 Pft öreg Szigethy József2 17 Pft 20 krajcár 11 Pft ifj. Szigethy József vargamester 12 17 Pft 40 krajcár 11 Pft özv. Szigethy Mihályné 1214 Pft Szigethy Gábor nem szerepel 17 Pft 40 krajcár Szigethy Ferenc3 12 Pft 40 krajcár 13 Pft Szigethy Jánosné12 Pft Az igásállatok száma alapján valószínűleg nemesi házhelyet árendáló ifj. Szigethy István kivételével a többi Szigethy minden bizonnyal zsellérként élt, csak irtásokat és szőlőket mondhatott magáénak. A család múltja iránt érdeklődők számára megjegyezzük, hogy Szigethy- ek jelentős számban telepedtek meg Cserhátszentivánban is. Balás Kristóf és saját kutatásaink szerint a török alatt elpusztult falu 1729-ben népesült újjá, és ebben részt vett a korábbi részbirtokos nemes Rákóczi család egyik utolsó leány tagját, Erzsébetet, Balás András özvegyét feleségül vevő Szigethy (Szi- ghedi) Ferenc is, akinek fő szerepe lehetett abban, hogy a kuriális nemesi község 1734-ben átvette és a vármegyével is elismertette Kiskürtös 1693-ban kiadott belső szabályrendeletét. A Napóleon elleni háborúskodás idején négy ízben is nemesi felkelést rendelt el az országgyűlés. A szentiváni Szigethyek közül 1797-ben Márton, 1800-1801-ben Ferenc mint zászlótartó vonult hadba, hogy „vérével adózzon" a királynak.119 118 NMLIV. 7. b), dikális összeírások, 1839-1845. iw BALÁS Kristóf 1992, 41; PÁLMÁNY Béla 1993,135. 286