Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
gát, az egyéb bevételek forrását tételesen felsorolták. Az uradalom települései közül csak Sipek és Trázs (Őrhalom) tabellái maradtak fenn. Alább, a Balás család „történetének" tárgyalásakor a sipeki adatokat közöljük, de itt is szükséges, hogy képet nyújtsunk a jövedelmek mögött elrejtett tulajdonviszonyokról. Az 1 000 Pft körüli éves jövedelemmel rendelkező nemeseket a benepos- sessionatus köznemesek közé soroltuk, hiszen az 1840-ben regisztrált 334 kiváltságos család közül több mint 300-an, az 1845-ben összeírt 367 közül pedig több mint 350-en ennél kevesebb becsült bevétellel rendelkeztek. Közéjük tartozott Szerémy Antal özvegye, boldogházi Kiss Anna is, akinek 1840-ben 1 205 Pft 47 krajcárra számították nógrádi jövedelmeit (ebből Szakái községből 425 Pft 49 krajcár származott). A megye 1843-ban összeírta és felbecsülte a szakáli, örökösök útján nyert birtokainak nagyságát és jövedelmezőségét.67 Anna asszony a felében Forgách-jószágot képező község negyedrészének volt a tulajdonosa. Itt is lakott egy kétszoba-konyhás-kamrás, zsindelytetős, kőből épült kúriában, amely mellett egy új cselédház szerénykedett, mellette a kocsiszín állt. A gazdasági épületeket egy másik belső telken emelték: a legfontosabb nála is az 1820-1840-es évek nógrádi köznemesi gazdálkodásának alapja és mentsvára, az ötszáz juh számára épült akol volt. Ebben Szerémyné 275 db kétnyírésű - tehát nem finomgyapjas - juhot tartott, amelyek 333 font tavaszi és 260 font nyári gyapjút biztosítottak. A 168 anyajuh átlagban 154 bárányt ellett, és a kisállatoktól is évi 88 font gyapjat nyertek. A majorsági szántóföldeket két nyomásban művelték és összesen 61 pozsonyi mérőt (22,87 kát. h.) tettek ki. Kizárólag feles búzát vetettek a szántókba és az átlagos mérés 130 kila volt, de ennek nagyobbik felét a gazdaság három fizetett állandó alkalmazottja, a juhász, a majorgazda és az egyetlen béres kapta meg konvenciós járandóságként, így csak 57 Vi pozsonyi mérő maradt a földesúr jövedelme. A 34 kaszásnyi (kb. 17 kát. h.) rét 49 szekér szénatermését a vonómarhák és a juhok élték fel. A 20 kapás (kb. 1,2 kát. h.) majorszőlő termését - bár nem volt valami híres nedű - a „Tótországról" odajárni szokott vevőknek adták el. Ennyiből állt a majorsága. Szerémyné Kiss Anna feudális járadékait három jobbágytelek után hajtatta be. Egy kéttelkes és két félházhelyes jobbágygazdája 54 Pft summával megváltotta magát a robotkötelezettség alól, csak a dézsmagabonát adták természetben, meg a kilenc zsellér és gazda által művelt 37 kapás dézsmaszőlő borának kilencedét. Jelentős szerepet játszottak a földesúri jövedelmekben a regálék. A forgalmas országos hadi- és postaút mentén jól jövedelmezett a község közbirtokos földesurainak közös vendégfogadója, amelynek - csak67 NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1843/12. Szerémy Antalné boldogházi Kiss Anna szakáli birtokainak összeírása. A forrás szerint a jövedelem összesen 860 Pft 15 krajcár, azonban a tételek összeadásával nem ez a summa jön ki. Ilyen hibát másutt is találtunk! 261
