Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

Néhányan közülük - így elsősorban a rimóci Percze Farkas, Mihály és János, valamint a sipeki Balás Mihály, János és Pál egyértelműen nagyobb igás- és haszonállat-állománnyal, gabonával rendelkeztek, mint bármelyik jobbágygazda. Feltűnő, hogy a szécsényi lakos armalisták szegényebbek, mint a legtöbben a falvakban élők közül. Ennek okát a mezőváros határhasználati módjában látjuk, abban, hogy a kuriális jogú földekből még nem alakítottak ki telkeket, és a lakosok csak „irtás" jogán, esetenként szerezhettek inkább kisebb, mint nagyobb darabokat.

Az 1728-ban készült országos összeírás páratlan forrásértékét az adja, hogy az adóalapot képező jobbágytelkek mellett kimutatja a „kuriális" földeket is, amelyeket a földesurak vagy saját majorságként művelhettek, vagy szorgalmi földként kiadták művelésre.39

A szécsényi „kuriális" mezővárosi házhelyeket - egészen az úrbéri pernek 1815 és 1828 között a vármegye „házi rendezéssel" (domestica regulatio) történt lezárásáig, az egyformán % úrbéri telkek kialakításáig - a Forgách grófok teljesen kötetlenül adták nemesek vagy nem nemesek használatába cenzus és heteddézsma ellenében. (Minderről e kötet Szécsény úrbéri viszonyait elemző tanulmányában részletesen írunk.)40 Hozzá kell azonban tennünk, hogy az uradalom többi, egyszerű úrbéres község jogállású helységében is rendszeres volt a telkek egy részének nemes rendű személyek számára való birtokba és használatba adása a földesurak által. Ezt az ügyletet egyaránt nevezték in- scriptiónak, zálognak, illetve árendának az egykorú források.

1728-ban Szécsényben nemes Prónay Pál uradalmi prefektus inscriptio címén két és fél házhelyet használt (a telkek tartozékait éppen az ő intézkedésére szabták meg a mezőváros határában egy egész házhely után huszonnégy pozsonyi mérő szántóföldi vetésterületben és négy szekér szénát termő rétben).

Ugyanekkor tizenegy nemes - négy Nagy, három Baghy, továbbá egy- egy Velenczey, Mészáros, Jánossy és Szűcs nemzetségbeli - kezén írtak össze hét egész és négy fél telket, vagyis a Prónay inscriptióval együtt a 46 Vi szécsényi házhely közül 11 Vi birtokosa volt kiváltságos rendű személy. Az összeírás a Rimócon lakó Percze nemzetséget is „hypothecarius", azaz zálogbirtokos nemesnek hívja, akik egy házhelyet (48 pozsonyi mérő vetést és négy szekér szénakaszálót) használtak. Sipeken a Balás família is birtokolt „zálogjogon"(actu jure hypothecario) több uradalmi házhelyet, mint azt a család történetét tárgyalva alább részletezzük.

39 OL Filmtár X 1927., Nógrád megye 1728. évi országos összeírása.

40 A kötet „Szécsény úrbéri viszonyai a szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710-1869)" című közleménye bővebben taglalja e kérdést.

235