Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
HOL ÉPÜLT FEL SZTRAHORA VÁRA? A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről Az elmúlt évtizedekben a magyar történelem iránt növekedett érdeklődés és a história tudományát művelő szakemberek tiszteletreméltó teljesítménye eredményeként számos átfogó, összefoglalás igényével készült mű született mind a nagyközönség, mind a „céhbeli" történészek számára a magyar várépítészetről, írtak az erősségek tipizálásáról, korszakolásáról, illetve a várak társadalmáról az Árpád-korban, az Anjouk és Zsigmond korában, és örvendetesen megélénkült a török hódítás korában oly fontos szerepet betöltő magyar és török végvárak múltjának kutatása is.* 1 Mindezek hatására - bár a régészeti kutatások terén még sok a tennivaló - egyre több ismeretünk van a dombos-hegyes Nógrád ármegye egykorú várairól is. Romjaik napjainkig emlékeztetnek középkori történelmünk viszontagságaira, szülőföldünk védelmének hősi múltjára, és pótolhatatlan értékeket jelentenek műemléki szempontból is. A legtöbb XIII. és XVII. század között Nógrád vármegyében épült várról van több-kevesebb ismeretünk. Tudjuk, hol álltak, mi volt a nevük, kik voltak a birtokosaik, milyen fontosabb történelmi események színterét képezték, mikortól meddig voltak lakott, védelmet nyújtó építmények.2 Régészek és művészettörténészek feladata a tárgyi emlékek feltárása, értékelése és értelmezése, míg a levéltárakat, forráskiadványokat tanulmányozó történészek dolga az írott források megszólaltatása, hogy így, együttes munkával nyerjünk mind pontosabb ismereteket nemzeti múltunk máig fennmaradt monumentumairól, az ősi várakról. Tulajdonképpen teljesen véletlenül akadtunk Sztrahora várának rejtelmes és évszázadig kibogozhatatlannak, tévesen értelmezettnek mondható történetére. Hollókő XIV. századi okleveles emlékeinek olvasása során találkoztunk újra és újra ennek a hajdani várnak a nevével, és - az eddigi tudományos irodalom áttanulmányozása után csak ellentmondásokkal és nem A tanulmányt, az eredeti változathoz képest, a megjelenése után kibontakozott tudományos vita eredményeivel jelentősen kibővítettük. Az első közlés: PÁLMÁNY Béla 1985 a). 1 A szakirodalomból - a teljesség igénye nélkül: CSORBA Csaba 1974, 289-310.; GERŐ László 1968; GERŐ László 1975; KRISTÓ Gyula 1973; FÜGEDI Erik 1977; ENGEL Pál 1977; KISS Gábor 1984; BODÓ Sándor - SZABÓ Jolán 1983; NAGY László 1978; FODOR Pál 1979; Castrum Bene 1/1989; CSORBA Csaba 1993, 108-111., 199-202. összefoglalja Hollókő és Salgó várak történetét is. 2 GENTHON István 1954; BELITZKY János 1973; HERNÁDI Károly 1982; MENDELE Ferenc 1979; PATAY Pál 1980. 17
