Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)

1. számú táblázat: A szécsényi telkek megoszlása 1728-ban

Telekhányad

Telki tartozék

Birtokosok csoportja és száma

Összesen

Szántó

(köböl)

Rét

(szekér)

Nemesrendű

Nem nemesrendű

Osztott

Osztatlan

telek

2

48

811

1

24

4

7

6

3

16

3/4

18

32

2

2/4

12

2

4

3337

1/3

8

i y233

1/4

6

í19

1

20

Összesen:

11

62

6

79

2. számú táblázat: Szécsény telkeinek birtokosok, illetve művelési ágak szerinti megoszlása 1728-ban

Birtokos

Telekszám

Szántó kát. h.

Rét kát. h.

Összesen kát. h.

Forgáchmajorság300

30

330

Szemeréné

majorsága112,5

10

122 y2

Prónay

inscriptio

(2%)

60

5

65

Nem nemes árendás

35

315

70

385

Nemes

9

81

18

99

Összesen:

44 (+2 Vi)

868,5

133

íooi y2

Hány ember élt ekkor Szécsényben a kilencvenkilenc összeírt családban és a nemes, illetve uradalmi népességben? 1731-ben, gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek egyházlátogatása során 649 fő lélekszámot jegyeztek fel: 596 katolikus, 14 evangélikus és 39 zsidó élt itt.9 Az átlagos családnagyság tehát 6,5 fő volt.

A kedvező földesúri terheken túl nagy kedvezményt jelentett Szécsény lakosai számára az is, hogy a községi önkormányzat itt viszonylag fejlett, kiterjedt volt: „Város Tanácsa" működött, első emberét a „város hadnagyának" nevezték. (E szokás eredetéről az 1699. évi szabályrendelet közlésekor írunk. Itt megismételjük, hogy 1593 és 1663 között, amikor Szécsényben a magyar király vég9 P. KÖNIG Kelemen 1931,350. Új forrásközlése: GALCSIK Zsolt - TÓTH Krisztina 2004,146.

162