Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

A vármegyei nemesi összeírásokkal egyeztetve Kurdis János, Labancz- Nagy Mihály (neje Soós Borbála) és Baghy Balázs (hitvese Molnár Katalin), Baghy János (neje Czecze lány), továbbá Mocskó András, Jeney György, Fi- csor János (neje Lestár Judit), Raksányi Zsigmond és Szudy Mátyás szécsényi lakosok voltak. Az anyakönyv szerint 1695-1703 táján a végvár-mezővárosban élt több birtokos nemes család is. Dúl Mihály (neje Réthey Mária) teljes rokonsága ide költözött: Réthey Ferenc (neje Semsey Mária), Sövényházy Ferenc (hitvese Dúl Mária), Dúl Ferenc neve többször lett beírva szülőként, keresztszülőként. A másik telepítő, Vajszár István és „nagyságos Michalek János úr" (hitvese Borbély Katalin) ittlakása is bizonyítható az anyakönyvből.

A volt füleki tisztek közül Jánossy János és nagyréthi Darvas Mihály, Török Imre és - Nagy Iván szerint - Győri Nagy János családja is Szécsényben épített házat magának. Összesen tehát mintegy húsz nemes család lakott költözött Szécsénybe.

A Fülek pusztulása után hazátlanná vált nemeseket nem fogadta szívesen sem a kiváltságait és református vallását féltő Losonc, sem a megyegyűléseknek kényszerből otthont adó kis Gács a Forgáchok várkastélyával. Az előkelő famíliák jelentős hányada így Szécsénybe jött, és a végvár-mezőváros kezdte átvenni a megyeközpont szerepét. Néha már itt tartották a nemesi vármegye közgyűléseit is.

Az uradalom tisztjeinek és cselédeinek számát nem tudjuk, de Gömrey János tiszttartó számított gr. Koháry István itteni első gazdatisztjének. A harmincadhivatal is hamar elkezdte működését, nagyságos Kecskeméthy Pál úr és felesége, nemes Horváth Voxith Katalin már 1694-től több gyermeküket itt keresztel tették meg.

Hamar teljessé vált a korabeli társadalmi kép, megtelepedett az első cigány család is: Czigány Ferenc és neje, Katalin, 1695. augusztus 25-én keresztelték meg fiukat, Istvánt.

A ferences kolostorban eleinte hat szerzetes élt: Szalkay Krizosztom, Hártyám Máté, Lanszky Máté, Lázár Norbert, Ziveczky János és Andrássy Miklós. 1698-ban itt szolgált Vass Szilveszter, Komlós Piacidus, Mézes Remigius, Hajdú Ince, Séra György, Palásthy András elnök, Borics Elek, Müller Paulinus, 1699-ben rajtuk kívül megörökítik Farkas István, Somodi Ber- nát, Harangozó Bonaventura és Mayer Gottfried páterek nevét. Érkeztek és távoztak - feltehetőleg elsősorban az töröktől újonnan visszafoglalt déli vidékekre - az áldozatos lelki szolgálatot végző ferences páterek.

A környék első és egyetlen katolikus egyháza volt ez ekkor. A szécsényi barátok anyakönyve 1694. február 23-tól jegyzi a kereszteltek nevét és szüleit. Kérdés persze, mennyire pontosan - erre nem lehet biztos választ adni. A hat barát más falvakban is keresztelt, de ezen újszülöttek nevéhez beírták a helység nevét, míg a helybelieknél nem. A népszaporulat a XVIII. században e vidéken kb. 50%o volt. Bármily hihetetlen is ez a ráta manapság, a

143