Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)
„Méltóságos Szent Római Birodalmi Gróf, legkegyelmesebb pártfogó Uram! Mivel nem kevesen tapasztalhatták a felséges Udvar ama szándékát, hogy az összes jószágok és birtokjogok vonatkozásában, amelyek korábban török iga alatt és a török határokon belül voltak, az uradalom tényleges használatára nézve földesuraik Méltóságod vagy Werlain budai felügyelő úr előtt bizonyságot tegyenek, az előbb megnevezett felügyelő úr pillanatnyilag itt tartózkodván, alázatosan jelezni kívántam Méltóságodnak, hogy az általam és öcsémuraim által birtokolt ilyen jószágok vonatkozásában ezúttal is kész vagyok bizonyítani legjobb és kétségtelen jogaimat, továbbá tényleges birtokhasználatomat, sőt, ez ügyben Őfelsége kegyes határozatát is elnyertem. A mellékelt irományokból méltóztassék ezt tudomásul venni Méltóságod avégett, hogy az ő szent Felsége kegyes határozatában felsorolt elhagyott helyeket, amelyek minden vitán felül az én és öcsémuraim birtokát képezik, jövőbeni zavarásom nélkül lakosokkal betelepíthessem, és alázatosan kérem, ebbe Méltóságod is szíveskedjék beleegyezni. Az erről szóló kegyes határozatot bemutatva és magamat alázatosan ajánlva maradok Méltóságod alázatos szolgája Gróf Koháry István" A levél hátlapjára Breiner az alábbi intézkedést írta elő: „A bent megírt méltóságos gróf Koháry István úrnak hivatalosan megírandó. Minthogy az előbb nevezett gróf úr máshonnan már megkapta ő császári és királyi felségétől, a mi legkegyelmesebb urunktól az engedélyt, hogy Széchény és Fülek mezővárosait ismét lakosokkal népesíthesse be, ezért az újonnan szerzett birtokok látogatására kiküldött császári bizottság részéről se támaszthassék bárminő nehézség. Kiadva Kassán, 1690. február 1-jén. Breiner Siegfried Kristóf" Igen magas kapcsolatokat használhatott tehát fel a két mezőváros kezeire bocsátása érdekében Koháry, ha a rettegett Breiner is csak haptákba vágta magát. A már 1690. február 1. előtt megszerzett királyi engedély után, március 21-én adta ki saját telepítő utasítását gr. Koháry István nemes Dúl Mihály számára azzal, hogy a jelentkezőknek házhelyeket, kerteket, szántókat, réteket osztasson ki. Fennmaradt a Szécsényben letelepedő lakosoknak adott „biztosíték- és óvadéklevél" egy példánya is:9 9 OL P 1882 - Forgách cs. lt, 14. t. Szécsényi uradalom, községi iratok, Szécsény (1690). 136
