Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Sobieski János Szécsényben. A vár felszabadítása és pusztulása (1683–1685)
belül tartózkodtak. Többnyire nógrádi nemesek voltak, mint herényi Beré- nyi Gergely gyalogos főhadnagy, Máj zik Simon huszár alhadnagy, Kürtössy Pál a közeli Nagykürtösről, a tekintélyes birtokos Mocsáry Balázs és Jánossy János, a korábban balassagyarmati vitéz Baratnaky Ferenc, két, fent már említett füleki, majd gácsi katona: Sövényházy István kapitány és Szaday András lovas hadnagy, továbbá csepreghi Szabó Mihály, Jákóhalmy Jakab, Zom- bory János és Horváthy Gergely hadbíró.23 1684. január 25-én Somkrefeld és Horváthy-Disznóssy kiadtak egy parancslevelet. „A méltóságos generálisok parancsolattyából" meghagyták Kecskemét és más alföldi városok és falvak bíráinak, hogy „éjjel nappal jö- vest jöjjetek előmbe minden késedelem nélkül, mivel kegyelmes urunk, koronás királyunk, Őfelsége hűséges szolgálattya kiváltképpen való dolga végett lészen veletek beszélgetésem, azt elvégezvén és annak rendi szerint titokban élőtökben adván, békivel visszabocsátalak" benneteket.24 A két parancsnok nyilván szarvasmarhákat, búzát, zabot akart szerezni a katonák eltartására a parasztok bíráitól. Az élelemszerzés azonban sohasem ment békében, ráadásul nemcsak Szécsény, hanem Kékkő, Divény, Gács és Ajnácskő kis váraiban is teleltek éhes magyar lovas katonák és hajdúk. Nógrád vármegye nemesi közgyűlése 1684. január 20-án hg. Esterházy Pál nádornál panaszkodott.25 Nem elég, hogy 1682-ben a kegyetlen törökök és Thököly kurucai elpusztították Füleket, 1683-ban pedig az erős német és lengyel seregek Szécsényt ostromolták, majd ezt követően a litvánok minden jószáguktól és élelmüktől megfosztották a megye lakosait, továbbá hetenként ezer gyalogos és háromezer lovas katona porcióját, valamint szénát és zabot a lovaknak kellett beszolgáltatniok. Ráadásul még „a szécsényi, kékkői, divényi, gácsi, ajnászkői végházakban tartózkodó magyar katonák által okozott végtelen károk és egyéb terhek is hozzájárulnak sanyargatásukhoz", mert jogtalan beszállásolásaikkal, fosztogatásaikkal, zsákmányolásaikkal, továbbá szénájuk, takarmányuk megkülönböztetés nélkül való szét- hordásával, szokatlan szekereztetési igényeikkel is mérhetetlen terheket rónak rájuk. A földesurakat azzal károsítják az említett végvárakba telepített császári katonák, hogy a Pest és Heves megyei birtokaikról járó cenzuspénzeket, illetve a Gyöngyös, Gyöngyöspata és Pásztó mezővárosok lakosai által cenzus helyett szolgáltatott borokat elrabolják és vagy megisszák, vagy eladják, vagy lerészegedve a földre öntik. így a megyék népe kereskedelmet vagy kalmárkodást nem űzhet, szükségleteit sem szerezheti be, ami a királyi har- mincadosok jövedelmeit is nagyon csökkenti. 23 A História Domus idézését Galcsik Zsoltnak tartozom megköszönni. 24 HORNYIK János 1862, 321-325. 25 OL P 125 - Eszterházy cs. It., Pál nádor ir., 5584. sz. (Losonc, 1682. január 20.) 130
