Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Sobieski János Szécsényben. A vár felszabadítása és pusztulása (1683–1685)

SOBIESKI JÁNOS SZÉCSÉNYBEN

A vár felszabadítása és pusztulása (1683-1685)*

Az 1683. esztendő fordulópontot jelent Kelet-Közép-Európa történetében. Ekkor tört meg a Levante, a Balkán és a történelmi Magyarország és Erdély népeinek sorsára több mint három évszázadon át nyomasztó, tragikus hatással bíró, sok-sok nemzedéken át legyőzhetetlennek, kiűzhetetlennek hitt török birodalom hatalma, és kezdődött meg a hazánk felszabadítását eredményező, 1699-ig zajló, méreteiben eladdig páratlan háború.

Egy világtörténelmi jelentőségű haditett, Bécs ostroma indította el az események láncolatát. A török birodalom külső szemlélő számára hatalmasabbnak tűnt, mint valaha, hiszen Magyarországból is az 1664. évi vasvári béke után minden addiginál nagyobb területet hódított meg. Magán a sztambuli portán belül is olyan politikai és katonai vezetők kerültek hatalomra, akik úgy hitték, képesek tovább folytatni az oszmán államra alapvetően jellemző hódításokat. Kara Musztafa nagyvezír - nem kis mértékben az előző évben Thököly vei együtt elért siker, Fülek elfoglalásának hatása alatt - 1683-ban úgy határozott, hogy magát Bécset támadja meg, és ezzel megvalósítja a szultánok évszázados álmát: egész Magyarországot meghódoltatja, sőt Alsó- Ausztriát és Morvaországot is befolyása alá vonja.* 1

E hadjárat a Porta számára katasztrofális vereséggel, a Elabsburgok számára viszont fényes diadallal járt. Hála a XI. Ince által szervezett keresztény összefogást hirdető diplomáciai szövetségnek, a végveszélybe került császárváros felmentésére szászok, bajorok, valamint Sobieski János lengyel ki* A közlemény eredetileg a „Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663-1703)" című könyvünk (NMMÉ XII., 1986) 1. fejezeteként (11-22.) jelent meg. 1996-ban, Sobieski János halálának 300. évfordulóján, az Esztergomban tartott nemzetközi emlékkonferencián újra alkalmunk nyílt az országos történelmet illető, de korábban figyelmen kívül maradt hadi esemény tárgyalására. Előadásunk a Sobieski Emlékkönyvben „A mór megtette kötelességét - a mór mehet! Egy dicsőséges hadjárat elfelejtett befejezése - Sobieski útja Esztergomtól Krakkóig" címen megjelent magyarul és lengyelül Erdélyi Szabolcs szerkesztésében, 1999-ben, Esztergomban (45-60.). Jelen közlés e két korábbi tanulmányunk kutatási eredményeinek összefoglalása és kiegészítése a PETNEKI Áron által fordított korabeli lengyel memoárok idevonatkozó részeivel, így a Szécsényt felszabadító ostromról eddig feltárt ismeretek összefoglalása.

1 A História című folyóirat 1983/4. számában három cikk is foglalkozott a témával. BEN- CZÉDI László: Bécs és Sztambul között. Thököly Imre pályafutása (3-7.), továbbá HE- CKENAST Gusztáv: A török kiűzése Magyarországról (7-11.) és HEGYI Klára: A szultáni szeráj (12-15.).

117