Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Nemesi rend, vitézlő rend, szegénység – Bégek, szpáhik, janicsárok és ráják. Szécsény magyar végvári korszakának vége és második török uralma (1647–1683)

nyos pontok, vagyis kérések, papíron, magyar nyelven, melyek sora ilyen tartalommal jegyeztetett fel:

Primo: Mindenek(ne)k előtte excidáltassanak táblánkint azok a földek és rétek, mellyeket az földesurak őn(agysá)gok praedecessori adtanak volt hajdan az ezen praesidium-beli vitézlő rendnek és azok osztassanak el az iratos háromszáz lovasra és azután kiki elégedje(n) meg azzal az földdel, réttel, amennyi kinek kinek osztály szerént fog jutni. Az mi az kétszáz lovas prae- tensióját az iránt illeti, értik az földesurak őn(agysá)gok, hogy tudniillik az augeáltatott száz lovasnak nem oszthatni azokbul az földekből és rétekből, mellyek kétszáz lovasra birálnak most. De ez a praetensio meg nem állhat, mert mikor az földesurak őn(agysá)gok praedecessori a magok föld és rétéi közzül excidáltanak földeket, réteket az ezen praesidiumbeli vitézlő rendnek, akkor az veteranus miles pleno numero volt, mely most restauráltatott és így az dolognak éppen az előbbi állapotra köl(l) visszatérni eziránt.

Secundo: N(y)ilvánvaló dolog az, hogy az minémü földek, rétek megmaradnak az vitézlő rendnek excidálandó földektől, rétektől, azok proprie nem másoké, hanem az szécseni földesuraké őn(agysá)goké. Azt is nem kevés károkkal érzették eddig őn(agysá)gok, hogy ezen praesidiumban lakozó nemes uramék közzül felesen bírják földjeit, rétjeit az földesuraknak őn(agysá)gok(na)k dé(z)sma nélkül. Mely ilyen károknak megtérésében utat találhattanak volna őn(agysá)gok, de az jó szomszédságért eddig is patienti- álták magokat. De hogy földesúri praerogativájok s jussok afféle abususok- kal ne obscuráltassék és pericláltassék te(tsz)et(t) az a földesuraknak őn(agy- sájgoknak, hogy per amicabilem requiráltassanak nemes uraink az jövendőbeli discordiának eltávoztatásáért, és avag(y) amicabilis compo(siti)oban bocsátkozzanak ők(e)g(ye)lmek, avag(y) hogy annocált arbiter uraink igazságos revíziójára bizzuk mind a két részről praetensioinkat és az minémü igazítást tesznek ők(e)g(ye)lmek, azután kiki maradjon abban.

Tertio: Vadnak ollyanok, kik simpliciter minden füzetés nélkül appre- hendáltanak földeket, réteket és az földesurak gondviselői vig(y)ázatlanok lévén per abusum két, vag(y) három esztendőtől fogva dominiumjában lévén az ollyan földeknek, réteknek, usust praetendálnak már. Azt kéván(j)ák aziránt az földesurak őnagyságok, hog(y) az olyanok de facto elessenek efféle földektül, rétektül.

Quarto: Némelyek p(rae)tendálják azt is mind az nemes s mind az vitézlő rend közzül, hogy ortván(y)ul birnak némely földeket, réteket. Ellenben az földesurak őn(agysá)gok azt affirmálják, hogy ha annak előtte is az olyan földek, rétek, szántóföldek és kaszálórétek voltak valaha, ha szintén irtogat- tak is bennek, vették hasznát, az olyan szántóföldek, rétek simpliciter resti- tuáltassanak, ha penig erdőből irtottak, de lege Regni, communi aestimatio- ne mediante az ollyanokhoz jussanak az földesurak.

110