Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szécsény legrégebbi lakosságnévsorai, az 1551. évi magyar bordézsmajegyzék és az 1554. évi török adóösszeírás
25. Martinus Drabanth I25. Drabant Márton 126. Anthonius Kerthez1 26. Kertész Antal1 Summa facit Lm Ilii Összesen kitesz: 53 3,5 Exitus parocho dati in III Kiadás: a plébánosnak adva 3 2,5 Manebunt Regi(ae) maies(t)ati L 1 Marad Király Őfelségének 50 1 Farkasfalwa Cum cubulo Budensi Farkasfalva budai köböllel Cub. p. Köböl Pint 1. Nicolaus Kachaly IUI1. Kacsaly Miklós 3,52. Johannes More 112. Móré János 1,53. Georgius Bachio III3. Bacsó György 2,54. Matheus Zendy XI4. Szendy Máté 10,55. Urbánus Zantho I Ill 5. Szántó Urban 1 3 6. Thomas Kanchal 16. Kancsal Tamás 17. Benedictus Ewthws I7. Ötvös Benedek 0,58. Antonius Thewser II8. Tőzsér Antal 29. Andreas Tharko 19. Tarkó András 110. Emericus Borsos I10. Borsos Imre 0,511. Franciscus Bredacz II11. Bredács Ferenc 212. Franciscus Santho V12. Szántó Ferenc 513. Nicolaus Zalanty 1113. Szalanky Miklós 1,514. Nicolaus Thewrok II14. Török Miklós 215. Relicte Dionisii Suttor(is)VI 15. Varga Dénes örökösei6 16. Stephanus Thoth II16. Tót István 2Summa facit cub(ulus) XXXVIII Összesen kitesz köblöt 37,5Parocho dati II Ill Plébánosnak adva 2 2,5 Manebunt Regi(e) maies(t)ati XXXV II Marad Királyi Felségnek 35 1,5 Egy évvel később, 1552-ben a török hódítók elfoglalták Szécsény várát is - Drégely, Balassagyarmat és Hollókő, valamint a bussai őrtorony meghódításával egy időben. A törökök rögvest adóztatni kezdték a környék magyar lakosságát. A szultán és államapparátusa már 1554-ben deftert (adóösszeírást) készített. Az 1551. évi magyar és az 1554-es török adólajstrom összevetésével páratlan forráselemzési lehetőséget kaptunk. Káldy-Nagy Gyula és Vass Előd számos török defterjegyzéket adott ki, gondos forráskritikával, magyar fordításban. Történészeink azonban keveset dolgoztak fel a XVI. századi magyar dézsmajegyzékekből, melyek 1526-ig elpusztultak, de a következő évtizedekből szép számmal megmaradtak az Országos Levéltár kamarai levéltárának irategyütteseiben.14 A török összeírás a „rája" (keresztény) lakosság szolgáltatásainak együttes nyilvántartására szolgált, nem a vagyont és nem a mezőgazdasági jövedelmet mérte fel, hanem az adófizetőket. Azok a családfők és férfi családtagjaik lettek adófizetők (hane), akik „legalább egy házhellyel és egy pár 14 KÁLDY-NAGY Gyula é. n.; VASS Előd 1992-1993, 26-27. 101