Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Majdán Béla: A balassagyarmati autonóm ortodox izraelita hitközség alapszabálya

NAGY IVÁN TÖRTÉNETI KÖR ÉVKÖNYV 1995 Majdán Béla A balassagyarmati autonóm ortodox izraelita hitközség alapszabálya Bevezető Három évtizedig tartó, a helyi közösséget megosztó viták és pereskedések, építkezések és bontások után - éppen a magyarországi zsidóság törvényes emancipálódása idejére elkészült Balassagyarmaton az új zsinagóga.

1 Az itteni diaszpóra „harcias" vallási vezetője Deutsch Áron Dávid immáron hozzá láthatott következő, nagyhorderejű célkitűzésének megvalósításához, a hitközség megszervezéséhez. Az 1867-es XVII. törvénycikk elfogadásáig ugyanis a magyarországi zsidó közösségek különleges státuszú „politikai közületekének minősültek. (Communitas Judeórium). „Ezeknek hatásköre nem csak a szertartási, kulturális és humanitárius célokra terjedt ki, hanem a politikai községben lakó zsidóság közigazgatási ügyeire is."

2 így a balassagyarmati zsidó tanács is a városi elöljáróságnak alá nem rendelten, autonóm módon intézte saját ügyeit.

3 Köztudomású, hogy az 1868-69-es évi egyetemes zsinat után a magyarországi zsidóság útjai szétváltak; a neológ, a status quó, az autonóm ortodox és a hasszid irányzatokra. A balassagyarmatiak az autonóm ortodoxia útját választották. (Ebben a döntésben nagy súllyal esett latba Deutsch rabbi szemlélete és személyisége is, hiszen a vallási irányzatok szempontjából ennek a diaszpórának az összetétele -, mint az a későbbiekben nyilvánvalóvá válik - korántsem mutatott homogén képet.) Kevésbé ismert, hogy a négy említett fő irányzaton belül további elágazódások mutathatóak ki. Az autonóm ortodox hitközségek esetében a két jelentősebb alirányzatot az ún. nyugati-, illetve a keleti-típusú közösségek jelentették. Az előbbieket az jellemezte, hogy döntően az osztrák, a német és a morva területekről bevándoroltak alkották. Főleg az ország nyugati, északnyugati részén helyezkedtek el és általában jobb módban éltek, polgáriasultabbak voltak a keleti-típusú hitközségeknél. Utóbbiak származási helyéül elsősorban Galícia jelölhető meg és Erdélyben valamint az észak-keleti részeken kerültek túlsúlyba. A balassagyarmati hitközség vegyes-típusú autonóm ortodox közösségnek minősíthető. Megtalálhatóak voltak itt, egy vallási közösségen belül, a nyugati-, illetve a keletitípusú ortodox közösségekből származó családok. Míg korábban - a XVIII. század második és a XIX. század első felében - a Balassagyarmatra betelepülők sok esetben kül1. Majdán Béla: „A szerencsétlen csillagzatú ügy". In: Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve 1994. Balassagyarmat, 1994. 57-79. p. 2. Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Budapest, 1929. 887. p. 3. Majdán Béla: Fejezetek a balassagyarmati zsidóság történetéből. In: Balassagyarmati Honismereti Híradó. Balassagyarmat, 1991. 1-2. szám. 38. p. 7