Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról

látta, hogy [a] vas-zár alul fel van törve [és] csak egy kulcsra volt zárva. Sejtette, hogy betörtek és látta bent a feltúrást, [hogy] sok-sok papír hiányzik... Tiltakozásának nem lett eredménye, hiába mondta a kapitány, a major, hogy nekik nincs arra szükségük, egyszer csak parancsot adtak, hogy ha nem ürítjük ki a levéltárat, kidobják az utcára és az Ipolyba. A megyeházára nem engedtek be kocsit, hogy mentül gyorsabban kihordja[na]k a levéltárból mindent. Egy mód állott elő, ablakon kiadogatni és az utcán át a szemben lévő városházára átmenteni amiyit, amire ott hely van. Esett a hó, fújt a szél, a tisztviselők - férfi, nő vegyesen - létrán fel-le, kiadogatva háton áthordtak a pincébe, emeletre, mosókonyhába, mintegy 4 vagon iratot. ... Amikor a tisztviselők végeztek, egyszer csak az oroszok hordták a városháza elé kocsival az iratokat - teljesen szalma módjára, egy halomba a járdára. Innen aztán segített elhordani a szélvihar is szerte szét, s hordta, aki érte a gyújtósnak valót, de ezekből is megmentették azokat, amiket csak tudtak, könyveket, iratcsomókat. Hogy milyen értékek mentek tönkre, esetleg pusztultak el, csak későbbi időpontban, a vármegyeházára való visszatéréskor lehet megállapítani." A zsidó hitközség irattárának teljes és a vármegye levéltári anyagának részlegesen megsemmisült része a polgármesteri hivatal anyagából sem rekonstruálható. A városi hivatalban 1944-ben iktatott 8416 aktából mindössze 179 darab maradt ránk. A zsidókkal szembeni vegzatúrát pedig csupán néhány irat tükrözi.

4 Lehet persze, hogy a zsidókat érintő ügyiratokat azok keletkeztetői tüntették el, vagy a későbbi nyomozó hatóságok használták fel. A holocaust balassagyarmati történéseit ma már csak hírlapi közlések, másodlagos források és néhány visszaemlékezés alapján ismerhetjük meg. Úgy véljük azonban, hogy az ország számos levéltára rendelkezik hasonlóan hiányos 1944-es irategyüttessel, így vállalkozásunk inkább az átlagot mutathatja, mint sem az extrémitást.

5 A válogatás során arra törekedtünk, hogy - részben a kronológiához kapcsolódva - felvillantsunk minden olyan aspektust, amely a zsidóság sorsát 1944 áprilisa után jellemezte. Az iratpusztulás miatt azonban - különösen a tulaj donvesztés, zár alá helyezés, kiárusítás terén - csak nagyon keveset nyújthatunk. Gyűjtésünket a Nógrád Megyei Levéltárban található közigazgatási anyagra súlyoztuk, illetve feldolgoztuk a helyi sajtót. Ezt egészítettük ki a Magyar Zsidó Levéltár néhány forrásával. Közöljük a zsidóságot érintő dokumentumok mellett azokat is, amelyek némi betekintést adnak a helyi szélsőjobboldali mozgalmak - mindeddig feldolgozatlan - történetébe, illetve a város vezetőinek tevékenységébe. A válogatás során a legjellemzőbb ügyirattípusok, illetve a meghatározó történéseket, intézkedéseket tükröző darabok kiválasztására törekedtünk. Nem minden dokumentumot közlünk teljes egészében, a lényegtelen vagy a témába nem illő részek kihagyását [,..]-el jeleztük. 3. NMLXXI. 1.2. 521/1945. 4. Iktató, 1-8416. szám. 5. Csak kevés hitközségi levéltár maradt meg olyan épségben, mint például a szombathelyi. (Források a szombathelyi gettó történetéhez 1944. április 15-1944. július 30. Összeállította: Mayer László. In: Vas megyei levéltári füzetek 7. Szombathely, 1994.) 64