Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról

részére cédulát állítottak ki, amelyben előírták, hogy a gettó lakói félóra alatt készüljenek fel az elmenetelre, illetve sorakozzanak az utcán. Az értesítést leventék, altisztek, rendőrök vitték ki a címzetteknek. A felsorakozás után a pénzügyi közegek minden házat lepecsételtek. A nagy-gettó lakói Nyírjespusztára, a vidékiek peig, a kis-gettóból, Illéspusztára kerültek az itt, hevenyészve kialakított táborokba. Ezeket már csak a csendőrök őrizték. A táborrendről, szervezetről nincs adatunk, de az valószínűleg azt a mintát követte, amit a kassai rendőrség kapitánya 1944. április 24-én adott ki a Szepesi úti téglagyár területén elhelyezett zsidó tábor számára. Ezt a mintát használták a losonci táborrend kialakításánál is. llléspusztán helyezték el az idetelepített ipolysági, majd a losonci gettó lakóit is. Csupán a betegeket nem kerültek ki a táborokba, ők a kórházban maradtak, innen vitték őket június 12-én - a második transzporthoz - a vasútállomásra. Dr. Csekey László kórházi főorvost idézzük: „Az elmebajosokat mi helyeztük el a vagonokban, én kísértem ki őket a vasútra, mentőautóval vittük ki őket és elhelyezésük befejezéséig du. 5. óráig jelen voltam. [...] ...semmi rendellenesség nem történt, minden a legnagyobb rendben folyt le. Nem láttam, hogy a vonatnál amíg én ott tartózkodtam bármiféle bántalmazás történt volna. A betegek mindennel el voltak látva, a kórházban az apácák csomagokat gyűjtöttek a részükre. [...] Német katonákat és csendőröket láttam. Én a kórházi betegek részére két vagont kértem Porpáci [helyesen: Porpáczy Jenő csendőr]alezredestől, ő a német tisztekhez vitt, akik azt mondták, hogy kérésemet teljesíteni kell. Erre én 3 vagont kértem és a betegek a legnagyobb kényelemben lettek elhelyezve, a kórházi vagonok a második szerelvény elején voltak. " Június 10-én - az első szállítmánnyal - vitték el a nyírjesi tábor lakóit, a balass agy arm atiakat. Az elszállítottak között voltak azok is, akik az utolsó pillanatig bizakodtak mentességi igazolványuk érvényességében és erejében. (Példáid Magos Dezső építési vállalkozó, egykori virilista és városi képviselő.) Csak kevesen lehettek a szerencsések, akik - az alábbi példához hasonlóan - az utolsó pillanatban menekültek meg. (Népbíróság Nb. 220/1945. 28., 44., 46. és 93. p. - NML 1944-es gyűjtemény Mú-i II. 10/1944. szám.) 122