Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Majdán Béla: A balassagyarmati autonóm ortodox izraelita hitközség alapszabálya

A hitközség intézményei a következők: 3- § a) Zsinagóga szertartásos berendezéssel, c) Rituális női fürdő.

8 e) Rabbinátus.

10 g) Felekezeti anyakönyvvezetés. b) Kóser húst

7 szolgáltató jog. d) Elemi népiskola és talmud thóra. í) Mazzósz sütési jog. h) Eruvin (szombati zsinór).

1" 12 9 7. Kóser hús. Az állati hús fogyasztását is bibliai és rabbinikus törvények szabályozták, melynek fó szempontjai közé tartozott, hogy csak tiszta és egészséges állat húsát volt szabad fogyasztani. A leölt állatot a vértől és a fö vérerektől is meg kellett tisztítani. Ha a látszólag egészséges jószágról a vágás után megállapítást nyert, hogy tüdeje vagy mirigyei betegségre utalnak, azt nem volt szabad semmilyen formában étkezésre felhasználni. 8. Rituális női fürdő (mikve). Eredendően férfiak és nők számára egyaránt kötelező volt. A zsidó hitre téréskor a rituális fürdő tisztító vizében alá kellett merülni és - tanúk jelenlétében - el kellett mondani egy áldó imádságot. (A keresztény keresztelkedési rituálé történelmi előzménye.) A keleti-típusú ortodox, illetve a hasszid jellegű közösségekben a XX. századig a férfiak is eljártak a mikvébe tisztálkodni. A nyugati-típusú ortodox diaszpóráknál már csak a nők látogatták, elsősorban a havi tisztulások idején. 9. Elemi népiskola és talmud tóra. A balassagyarmati hitközség háromféle tanintézetet tartott fönn: az elemi népiskolát, a talmud tórát és a jesívát. Az országban elsők között Balassagyarmaton alakult meg az izraelita elemi népiskola. Az ilyen jellegű iskolák létesítésére Ferenc József 1850. IX. 20-ai intézkedése nyomán került sor. Az uralkodói rendelkezés hátterében az állt, hogy az udvar a magyarországi zsidóságra - az 1848/49es magyar szabadságharcban való részvétele miatt, büntetésül - 2,3 millió Ft hadisarcot rótt ki. Ennek egy részét azzal a feltétellel engedték el, hogy cserébe a zsidóság ún. iskolaalapot különít el, melyből olyan elemi népiskolákat létesítenek, melyeket az állam, a katolikus papság révén felügyelhet. Az izraelita elemi népiskolák felügyeleti rendszerében változás csak jóval később, az emancipációs törvényt követően került sor, amikoris az egyház ellenőrző szerepét az iskolaszék, valamint a megalakult hitközségek egyházi és világi elnökei látták el. A talmud tóra a zsidóság ősi alapfokú oktatási intézménye, melyben a Tóra tanulmányozása központi szerepet kap. Balassagyarmaton az elemi népiskola 1850-ben történt megalakítása után is működött egészen 1944-ig. Helyileg a Rákóczi fejedelem útja és az Árpád utca sarkán állott. A jesívára lásd. a 19. számú jegyzetet. 10. Rabbinátus. A főrabbiból és az alrabbi(k)ból álló testület. Balassagyarmat förabbijai a XIX. század közepétől a XX. század közepéig a Deutsch család tagjai sorából kerültek ki, következő időrendi sorrendben: Deutsch Áron Dávid (1851-1878), Deutsch József Izrael (1878-1922), Deutsch Dávid (1922-1944). Deutsch Áron Dávid rabbi Raudnitzban (Morvaország) született 1812-ben. Balassagyarmaton halálozott el 1878. április 26. Nagyatyjánál tanult, aki szülővárosának rabbija volt, azután a prágai, majd a pozsonyi jesívákat látogatta s ez utóbbi helyen Szófer Mózes kedvenc tanítványai közé tartozott. Előbb Irsán működött, majd Budapesten, az itt tartott jesíván, a negyvenes évek elején. 1848-ban Sebes község, 1851-ben Balassagyarmat rabbijává választották. A reformmozgalom idején és az 1868. évi kongresszuson az egyik legengesztelhetetlenebb, egyben legjelentékenyebb vezetője is volt a harcias ortodoxiának. Nagy érdeme volt az autonóm ortodox községek legális elismertetésében. Szinpatizált a chászidizmussal, s ő maga is szigorú aszkéta volt. A rituálék megtartásánál is következetesen a konzervatívok közé tartozott. Bűnnek bélyegezte, ha valaki olyan templomban imádkozik, ahol az almemor (a zsinagóga épületének közepén elhelyezett emelvény, amely a Tóra felolvasásának színhelye volt) nem a középen állott. Responsumait Goren Dávid cím alatt fia Deutsch József Izrael adta ki Pakson, 1885-ben. (Személyére lásd. Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Budapest, 1929. 127. p.) Deutsch József Izrael Pozsonyban született 1839-ben és Balassagyarmat húnyt el 1922-ben. Deutsch Dávid Balassagyarmaton az Óvárostér 181. szám alatt született 1898. október 13-án. 1944. június utáni sorsa ismeretlen. 11. Mazzósz (mácó). Laska, pászka, kovásztalan kenyér. 12. Eruvin. Olyan sajátos vallási szabály, amely a váratlan kényszerűségeket áthidalja a szombatra, illetve más ünnepnapokra vonatkozó szigorú mozgási, munkavégzési stb. tilalmakkal. Lehetőséget nyújtott az egyes esetekben betarthatatlan, merev vallási szabályok föloldására. (Szombaton, illetve egyéb ünnepnapokon a Tal10