Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)

re, én segítségemet is felajánlottam neki. Mindszenty József és a vele lévő papi személy rövid megbeszélést tartott, majd utánna közölték velem, hogy javaslatomat elfogadják. " Ezután a bíboros. Nagy, a hozzájuk csatlakozó Ács, Turcsánvi, két polgári ruhás személy (és még esetleg mások is) - a feltűnés elkerülése végett a reverendát felgyűrve - elhagyták a Parlamentet és a követség felé vették az irányt. Útközben egy ponton bizonytalanul megálltak és egy arra siető rendőrtiszttől kérdezték meg, hogy pontosan merre van a nagykövetség. Az ezredes útbaigazította őket. Kopácsi Sándornak hívták. A nagy követség kapujához éne Turcsányi csengetett és közölte a kijövő hivatalnokkal: Magyarország érseke kér bebocsátást. Máig nem tisztázott: pontosan hogyan és mikor dőlt el az, hogy Magyarország prímása az amerikai nagykövetségen kér menedéket. Bibó említi, hogy amikor november 4-én hajnalban visszatért az amerikai nagykövetségről (az ismert petíciót adta át a követség munkatársainak), a Parlament kapujában (..a kapu benyílójában egy zárt helyen ") ott találta Mindszcntyt és Turcsányit. A találkozásról a bíboros is említést tesz Emlékirataiban. (A jelenet nyilván akkor játszódott le. amikor a főpap megpróbált visszatérni az Úri utcai rezidenciába.) Bibó pár szót váltott a prímással és közölte vele. hogy honnan jön. Könnyen lehetséges, hogy - miként azt Bibó is feltételezi - valóban ez a momentum tudatosította a főpapban, hogy milyen közel van a lehetséges menedékhez. Ezt erősíti Turcsányi Egon. aki 1958-ban. Nagy Kálmánék ügyében, egyenesen azt állította, hogy: „a Parlament kapujánál már szó volt arról, hogy Mindszenlynek az amerikai követségre kell menni... ".' Nincs pontos leírásmik arról sem, hogy miként született meg a döntés arról, hogy az Egyesült Államok menedékjogban részesíti a főpapot és titkárát. Mindszenty, Emlékirataiban, azt állítja, hogy november 3-án valaki Budapestről már kért számára menedéket az amerikai kormánytól ha Nagy Imre tette, nemes lelkületét mutatja. " - fűzi hozzá. A ,. Titkos jelentésekből" tudjuk, hogy Tildy titkárai, november. 4-én hajnalban telefonon tájékoztatták a kialakult helyzetről a nagykövetséget. Akár ekkor is szóba kerülhetett a menedék kérdése. Az minden esetre tény, hogy a State Department kétsoros befogadási nyilatkozata pár perccel megelőzte a bíborost, tehát azt nem az ő kérésére fogalmazták meg Washingtonban. Hogy ki mozgatta az ügyet, nem tudjuk. Katona Géza. a nagykövetség akkori alkalmazottja a külügyminisztérium egy „nem túlságosan magas beosztásban" lévő. hívő katolikus beosztottjára gyanakszik. 4 A Nagy követségen Mindszenty érkeztekor számos amerikai lap. rádió és televízió tudósítója tartózkodott, akik a bíboros beléptét a követség ajtaján már filmezték. A testőrök kézfogással búcsúztak a bíborostól. A Parlament ekkor már felbolydult méhkashoz hasonlított. Tildy apatikusan vette tudomásul: miniszterelnöke egy szó nélkül eltávozott és a szovjet tankok reggelre körülvették az épületet. Hamarosan ő is távozott. Elmenetele előtt állítólag még kezet fogott Mátravölgyivel, az őrség parancsnokával és a következő szavakkal búcsúzott: láthatják, hogy magam maradtam és így nem érek semmit egyedül, hál így én is elmegyek. " Alig valamivel később Dercstey Sándor alezredes, kezében fehér zászlóval, kiment a Parlament elé, majd nemsokára visszatért a megadás feltételeivel és Grebcnyik 168