Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
Az egység - mint iskolaezred - a maga fegyvernemében elit alakulatnak számított, november 4-ig harcképes, a körülményekhez képest fegyelmezett alakulat maradt. Parancsnoka Garami Lajos alezredes volt, akit 1956 októberében léptettek elő ezredessé. 1 8 Az 1956-os állománytábla szerint az ezred békelétszáma - a polgári alkalmazottakkal együtt - összesen 1754 fő volt. Ebből 171 fő tartozott a tiszti, 56 a tsz. tiszthelyettesi, 150 a sorállományú tiszthelyettesi és 1358 a honvéd állományba (a sorállomány döntő többségét a hallgatók tették ki). A páncélos fegyverezel 34 db T34-es közepes harckocsiból, 2 db lSZ-2-es nehéz harckocsiból, 8 db ISZU-122-es közepes rohamlövegből, 10 db SZU-76-os könnyű rohamlövegből és 1 db közepes harckocsivontatóból állt. A harckészséghez annyi megjegyzést mindenképp fűznünk kell, hogy a Magyar Néphadsereg, közvetlenül a forradalmat megelőző időszakban addigi legnagyobb átszervezésén ment keresztül, amely csak az októberi események küszöbén ért végett. A helyzetet jellemzi, hogy a létrehozott hadseregtörzs parancsnoka. Úszta Gyula éppen október 23-án védte meg a diplomáját és november 4-ig gyakorlatilag nem is foglalta el a posztját (e helyett Váradi Gyula szobájában teázgatva „szervezte egyéni kis ügyeit"). Az átszervezés természetes velejárói voltak a jelentős személyi vezénylések, amelyek a rétsági ezredet sem hagyták érintetlenül, az alakulathoz még a forradalom alatt is érkeztek tisztek. A hadseregparancsnokság gyakorlatilag nem funkcionált, a parancsnoki törzs bevonulás előtt állt, ami közvetlen oka lett később annak a meglehetős szétesettségnek és információs zavarnak amely a hadsereg számos alakulatát szétzilálta a forradalmi események alatt. Rétságon a helyzetannyiban egyedi volt, hogy - iskolaezred lévén - az alakulattól napokkal a forradalom kitörése előtt leszerelt a végzős hallgatói állomány és a vezénylésekkel együtt ez majd felére apasztotta a békelétszámot (csak összehasonlításul: 1957. március 27-én a rétsági laktany ában 71 tiszt, 18 tsz. tiszthelyettes, 160 sorállományú tiszthelyettes és mindössze 173 honvéd teljesített szolgálatot. Februárban az ezred páncélos fegyverzete mindössze 12 T-34-es harckocsiból és egy db vontatóból állt). Nem lévén harcoló alakulat, az egység szervezete sem éles Rétsági járás ellenforradalmi eseményeinek feldolgozása. - KFÜ Bf. 092/1957. 1966. október 31-i kérelem, mellékelet. - Helyi forradalom I. és II. 18. Garami szegény sorból indult. Anyja halála után menhelyre került, ahol bőrdíszművesnek tanult ki. 1940-ben vonult be katonai szolgálatra. 1943-ban a Donnál szovjet fogságba esett, ahonnan csak 1947-ben tért haza. 1948-ban tiszti tanfolyamra került, amit páncélos századosként végzett el, századparancsnoki beosztásban. Katonai karrierje gyorsan ívelt tel, 1950-ben már őrnaggyá, majd alezredessé léptették elő és hadosztályparancsnok lett. 1955 márciusában került Rétságra. Tagja volt a pártnak és a megyei tanácsnak, több kitüntetésben és dicséretben részesült. Kemény és szigorú, nem egyszer indulatos parancsnokként tartották számon, beosztottai egymás között csak „Öregnek" becézték. 1956-ban 37 éves volt. 149
