Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Reiter László: A balassagyarmati börtön építéstörténetének levéltári forrásai
"A tömlöcök építésének elkészüli terveit első Alispán úr megvizsgálásra bemutatta. Az építésre vonatkozó javaslatra az első Alispán úr elnökletével Fatovich István. Ebeczky József. Prónai Ferenc. Dessőffy Jób. Huszár Károly. Kubányi Ferenc. Diószeghy Tádé, Szigyártó Mihály. Szalay István, a négy járásbéli főszolgabíró, főügyész, Dessőffy Ottó első aljegyző és számvevő urak lettek ki küldve..."* Eközben a börtönök tov ábbra is zsúfoltak, a regi nedv essé vált épületek jó táptalajai voltak a különböző betegségeknek Ezt rögzítik 1839. január 13-án a közgyűlés jegyzőkönyv i lapjaira. "Bérczy János főorvos úr és Schönbauer József orvos tanár a megyeháza cselédudvarában kiütött petsétes forró nyavalyái megvizsgálva s azt kifejlett állapotban találta három hajdún és három rabon. További tíz rabon pedig ennek előjeleit tapasztalták. Fzen ragályos nyavalya továbbterjedésének meggátlása tekintetéből és az orvos policziai rendszabálynál fogva a közlekedés eltiltását. az egész cselédudvar szoros lezárását szükségesnek vélik, továbbá a fenyítő törvényszék megtartását az egészségi álla/tol megjavulásáig elhalasztani javalják...'"' Az orvosok véleménye alapján az udvart lezárták, a beteg rabokat az egészségesektől szigorúan elkülönítették és az. ítélő pereket is egy időre felfüggesztették Az. idő haladtáv al az. 1840.V. tc. által kinevezett országos választmány a beszerzett tapasztalatok, vélemények és javaslatok alapján a magánzárka rendszer bevezetését fogadta el a börtönrendszer alapjául. E tekintetben a választmány határozata a következő volt: "Legyen bár maga a büntetés a rabnak javítása, vagy ha ez talán elérhető nem volna, annak elkerülése a cél. hogy inkább elromolva a tömlöcből ki ne jöjjön a magánzárka rendszer az. mely már a maga alkotó és lényeges részei állal kezességei nyújt az iránt, hogy a büntető jelleméi elveszteni nem fogja, másrészről pedig a szigorúságnak az emberiség parancsaival összeköttetéséi lehetővé teszi." A kidolgozott javaslatokat 18 fejezetbe osztották. A további munkálatokhoz, szükséges adatok megszerzése v égett József nádor meghagyta többek között minden megyének, szabad királyi városnak, hogy 1831-40 közötti saját, vagy a megyebeli vérhatalommal felruházott uradalmak és kiváltságos községek börtöneiben került egyének lajstromát a kir. helytartó tanácsnak terjesszék fel. A lajstromok a bűncselekmények minőségére s a büntetések tartamára is adatokat nyújtottak. A beérkezett adatokat a kebelbéli számvevői hivatal összesítette. Az. összes kimutatás szerint a félévre és hosszabb időre elítélt fegyencek száma, illetve évenkénti középarányosa 4886 főt tett ki. Ezek számára javaslatot tettek 10 kerületi börtön építésére. 1 0 Nógrád megyében az első alügyész terjesztette be az első Alispánhoz, jelentését továbbítás végett. Ebben a következő olvasható. "Alólírt tekintetes Első Alispán úr meghagyása folytában a megyei fogházában évenként előfordult raboskodóknak mennyiségéről hivatalos tudósítás tétele tekin8. Uo. 109. kötet, 341/1838. sz. 9. Uo. 1 10. kötet, 20.3/1839. sz. 10. Dr. MEGYERI István: í. m. 13-15. p 87
