Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Majdán Béla: "A szerencsétlen csillagzatú ügy..."
személyként hamarosan rendet teremtett a közösségen belül és az. építkezés körül is. Működését jelentősen elősegítette Weisz Salamon a közösség nagytekintélyű vezetője is. Az 1864. április 13-án kelt, a főszolgabíró által felvett jegyzőkönyv többek között a következőket rögzítette: gróf Dessewfy Károly "rendelete folytán megvizsgálandó egy új Zsinagóga építése eránt kérelmezett engedély közkormányzati, egészségi és közbiztonsági szempontból megadhalók-e? Az egybeülö megyebeli állam mérnök (Jr. nem különben a' városi és izraelita hitközség képviselőinek az ügyre vonatkozó véleményök abban pontosult össze, miszerint a kért építkezés közkormányzati szempontból megengedhető azért, mert egy díszes és tágas imaházban az Isten tiszteletére tartani szokott szertartások össze tömörülench'én. a' most nem egészen akadályozható zug imaházak magoktól elenvészendnek. s azáltal a hatóságok felügyelete Könnyebben eszközölhető lesz. A kért építkezés, egészségi és közbiztonsági tekintetekből nem kevésbé engedélyezhető. mivel a bemutatott terv szerint tágas, elegendő ablak és ajtókkal el látott templom építendő lévén, e kél utóbbi kívánalomnak minden esetre jobban meg felelem!, mint a mostani szűk és sötét, majdnem pincze alakú imaház. A tervezett építkezés ellen a' szomszédoknak nincs kifogásuk, nagy részben az izraelita hitközség saját behelkei környezvén a helyet hol az új templom építendő lészen: a város képviselete pedig éppen óhajtja azt, hogy ezen a várost eltorzító rom helyébe, minélelébb e&v díszes épület emeltessék". Ami pedig az építési költségeket illeti "a jelen volt izraelita hitközség képviselői oda nyilatkoztak, miként annak biztosítása tekintetéből egy közgyűlést megtartani, s' abban kötelező erővel bíró aláírásokat gyűjteni óhajtanának, mely végből ezen gyűlés megtarthatását magoknak engedélyeztetni kérik. Továbbá a megyei Királyi Biztos ő Méltóságához abali Kérelmöket felterjeszteni óhajtják, mi szerint az alapítványok, nevezetesen Plcichy Tamás úrnál levő is felmondatván minél alább szedessenek be. s' addig is míg azokból a' vállalkozónak járandó utolsó részlet fizetéseket lenni keilend valamely takarékpénztárba tétessenek le." A valószínűsíthetően 1864. június 14-én a megyei kormánybiztoshoz a hitközség elöljárói által irt levélből 2 8 kiderül, az építkezés elől elhárult az. az. akadály, hogy ki fogja állni a költségeket. Ebből ugyanis megtudjuk, hogy "a már előzetes megválasztott székek árábul 18430 fr Hagyományozásokkal és ajándékul 14000 fr. A régi zsinagógának pénzre lett fordításába! 6000 és így körül belül 40000 fiók az izraelita hitközség rendelkezésére állanak az építés megkezdésére és a f olyamodásban kért kölcsön felvételére az engedélyt Kegyesen megadni." A levélhez egy kézbesítési bizonyítványt is mellékeltek, melyből megtudható, hogy Hcrzfcld Áron megkapta a leendő imaház tervrajzát. 1864. június 18-án Desscvvfly Károly kormánybiztos Pellet János főszolgabíróhoz írt levelében 29 közit, hogy a Nógrád megyei es. kir állammérnöki hivatalnak, mint szakértőnek f. é. Sz. György hava 10-én előterjesztett jelentéséből kiderült, hogy az imaház tervrajzai "helyes mértékűnek" minősültek, "végrehajtása ellen közrendőr! egészségi és építési rendtartási szempontból semmi akadály fen nem forog" ... "imaház 28 Uo 29. Uo. 70
