Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Hausel Sándor: Családnevek Pásztón 1694-1750 között az egyházi anyakönyvek bejegyzései alapján

A csoportosítás a neveket formailag összcg/.i, így természetesen az egyes családok nemzetiségére vonatkozóan automatikusan nem alkalmazható, ahhoz egy edi családtörténeti vizsgálatra van szükség. A 3. táblázat a sorrendiségével igazolni látszik az. 1746. évi egyházlátogatási jegyzőköny v megállapítását, miszerint a ncp főleg magyarul, szlávul és németül beszél. Ugy anakkor érdemes megjegyezni, hogy két emberöltővel később, az. 1811-ben végzett Canoniea Visitatio magy ar nyelvű településnek mondja Pásztót. Hat évtized alatt végbement tehát a nyelvi asszimilációja a szláv és német betelepülőknek, akik a 18 században költöztek a mezővárosba. A 4. táblázatban szereplő magy ar névadás részletezése arra mutat rá. hogy a név adásban a helységnévből -i képzővel képzett családnevek aránya magas (45 %).Többek közt azonban arra is. hogy a v iszonylag kevés számú népre utaló családnevet igen sok ember viseli (4.4 % - 16.09 %).Az e típusú név terheltsége tehát magas (ld TÓTH). 4. táblázat A név eredete Hám féle van E néven lévő fők száma Szcmélvnév (változat) 91 17.4% 398 15.2% Helységnév 235 45.0 % 642 24.6 % Foglalkozás 84 16.0% 659 25.3 % Tulajdonság 39 7.5 % 313 12.0 % Népnév 23 4.4 % 441 16.9% Vagvon. állapot stb 21 4.0 % 37 1.4 % 523 100.0% 2611 100.0% A 3. táblázat adatai szerint a nevek egyharmada (34.6 %) utal nem magyar névadásra, v iszont ha az. általuk jelölt felnőttek arány át nézzük, akkor az csak 13.5 %. Vagy is v alóban sok betelepülő

6 jelent meg Pásztón. de ezek egy részt terebély es családokat.ennél fogva elterjedt családnév típusokat első generáció lévén nem alkothattak, másrészt míg esetükben szinte minden családnév külön családot jelent, addig a magy ar lakosságnál (magyar névadási) személyeknél) rokonsági kapcsolatokkal is számolhatunk Ha azt akarjuk megítélni, hogy mekkora volt az. arányuk a szláv és német betelepülőknek, akkor nyilvánvalóan a regisztrált felnőttek közt elfoglalt arányukat kell figy elembe venni. Melyek voltak a leggy akoribb vezetéknevek Pásztón 1750-ig'.' Az 5. táblázat azt mutatja, hogy az adott családnevet hány felnőtt személy viselte az. anyakönyvi bejegyzések elemzése alapján. Szinte kivétel nélkül magyar névadású családnév fordul elő az 55 leggyakoribb között. 6. 1 izzel kapcsolatban ír SOOS Imre id m. 48.

p.: "...a szlovákok és nemetek bevándorlása is lassan, alig észreveheti)en változtatja meg a lakosság vérségi arculatai. " 36