Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Zólyomi József: Az Engelsdorfer család leszármazási táblázata
asztalos, s/abó stb. szakmát. 4 5 Berknyén a második világháborúig elenyésző volt azok száma, akik mesterséget tanultak. Az. általunk vizsgált család férfi tagjai is csak 1945 után ismerkedtek meg a kőműves, ács. szobafestő szakmákkal A családok vagyoni helyzeténél - különösen a telkes gazdáknál - nem mulasztottuk cl feltüntetni, hogy mit termeltek, milyen állatokat tartottak. A 18-10 században a kétszeres gabonából vetettek a legtöbbet. A tisztabúza vetésterülete csak a 19. század közepétől kezdett egy re jelentősebbé válni. Piaci eladásra sok zabot termeltek. különösen a 18. században. A szőlőültetvény ek a 18. század közepétől egyre nagy obb teriiletet foglaltak cl. A gazdáknak 2-3 hold szőlőjük volt. dc a zselléreknek sem volt jelentéktelen a szőlő területük. A nagyméretű szőlőprésck az 1820-as évek után terjedtek cl a gazdáknál. Berkeny én és Szendehely en őrzött szőlőprések - a rajtuk lev ő évszámok alapján - az. 1820-1850 közötti években készültek hatalmas tölgyfagercndákból, több mázsás faragott nyomókővcl. Az 1960-as évek elején az ősi Engelsdorfcr házban még láttunk egy ilyen nagyméretű prést, amely 1843-ban készült. Berkeny én, szinte a betelepítés óta. nagy divatja volt a kecske- és juhtartásnak. A gazdák és zsellérek a 19. század elejétől már csak az utóbbit tartották. Számuk egyegy családnál nem volt sok: 3-5 darabot ritkán haladta meg. A juh az Engelsdorfcr családok gazdasági összeírásaiban is szerepel A 19. század első feléből származó források szerint a birkahúst nagy obb ünnepeken. lakodalmakon fogyasztották, gyapjából az. asszonyok, erre specializálódott mesterek, vastag téli harisnyát készítettek 4 6 Megjegy ezzük, hogy a másik sváb településen Szendehely en, a birkatartásnak nem volt hagyománya. Az. igaerőt a 18. században az. ökör. a 19.században a ló képezte. 4 7 A vizsgált család igacrcjc is ehhez igazodott. Demográfiai adatok Az Engelsdorfcr család egymást váltó generációinak többsége Berkenyén élt a közel háromszáz esztendő alatt. Egy korábban készült tanulmányunkban részletesen feldolgoztuk Berkenye születési, házassági és halotti anyakönyveit 4 8 Ötven évenkénti időhatárokra bontva, 1719-1900 között, a jegyzetanyagban 1950-ig. bemutattuk a született gyermekek számát, keresztnévadás szokását, házasulandók korát, a rokonházaságok arányát, valamint a halálozási adatokat. 45. ZOLYOMI József: 1089 Szendehelye társadalma a 19. század közepétől a II. világháborúi«. In: Nógrád megvei Múzeumok Evkönyve. Salgótarján, 1989. 175-194. p. 46. PMLVO. XXXIII. 1 l-l. 28-10. doboz. 47. Lásd. 34. jegyzet. 48. ZOI.YOMI József: Kgv Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében. Ili Nógrád megyei Múzeumok Evkönyve. Salgótarján, 1990. 94-95 p. 24
