Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében
Madonna motívuma, 2 9 amely egyébként a megyén belüli nógrádsápi templom középkori freskóján is megtalálható. Sőt, e motívum, kvázi egzisztenciális megéltséggel transzcendens interakcióvá bontakozik, amikor fizikálisan is ösztönzést érez, s ilymódon születik meg az asszony elhatározása a somoskői utazásra. Még teljesebben megérthetjük a gyógyítóasszonynak betegünk számára betöltött szerepét, ha saját utólagos összevetését is figyelembe vesszük: "Mikor Szondáról mentek (...) Medjugorjébe, úgy fájt a szivem, úgy mentem vóna, de nem bírtam. (...) Akkor, míg azok ott vótak. én minden áldott este kértem a Szűzanyát L hogy édes Szűzanyám, én ott vagyok lélekbe L gondolatba, segítsél meg, fogadj el engem is gyermekednek. Nagyon-nagyon siratáltam. meghál fájt a szívem, mindig kértem a Szűzanyát is. Most, hogy itt /Somoskőben] megtörtént ez a csoda-gyógyulás, most sikerüli ugye. Oda [Medjugorjéba] nem tudtam elmenni (...) és akkor most sikerült, hogy meggyógyultam. Hogy, hogy köszönjem meg a drága Szűzanyának, de nagyon is szeretem a Jóistent is meg a Szűzanyái is, meg imádkozok is, a szentmisét el nem mulasztanám. Minden misén ott vagyok, és a szentáldozáshoz járulok. Minden első pénteken gyónok, az édesanyámtól is úgy tanultam ugye, és én ezt el nem hagyom, míg csak bírok mozdulni." Látható, hogy e, korosztályának megfelelően, buzgóan ájtatos asszony népi vallásosságába mily szervesen és hiánypótlóan kapcsolódik a somoskőújfalui jelenség. Nyilvánvaló, hogy számára nem az egyház hivatalos búcsúengedélye alapján tudatosul és származik a búcsú, azaz a büntetéselengedés kegyelmi áldása, és nem is ebben a teológiai értelemben épül be vallásosságába. Sokkal inkább a vallásos nép nagy utazása, távoli sokadalma és szenthely ott a medjugorjei jelenéshely, itt Karmanné háziszentélye és a Karancs-hegy vonzásában létesülő misztikus lelkiélménye valósítja meg a búcsút. A búcsú, mint kegyelmi ajándék itt népi jelentésben értendő, azaz tapasztalatunk szerint nemcsak elvonatkoztatott lelki értelemben megvalósuló büntetés-elengedésről van szó, hanem testi gyógyulásról is, mintegy a "Testi büntetés elengedéséről". Ez egyben rávilágít a sajátos paraszti betegségszcmlélctre is. mely szerint egyfelől a testi betegségnek is a gonosz müveként a bün az oka. 3 0 Lényeges összetevőként tartozik még ide a különböző bajoktól való megszabadulás, azokból való gyógyulás reménye olymódon is, amint az a hagyományos búcsújárás fogadalmi szokásaiban is megnyilvánult. Imént idézett asszonyunk somosi "zarándoklatá"-bar\ a "csoda-gyógyidás" mellett konkrétan fogadalmi szokás is előjött, amikor Karmaimétól kijővén megígérte a Szűzanyának, hogy háromszor megteszi ezt az utat. Gyógyító tevékenység és közösségi igény így kapcsolódik egybe és gyümölcsözteti egymást. Hasonlóan, ahogyan az adott kultúrában a búcsújáró helyek kegyképeiben ,-szobraiban és kútjaiban évszázadokon át "működött" ez. mint a nép általános "orvosló"-ja. 29. SEIBERT, Jutka (szerk ): A keresztény művészet lexikona. Budapest, 1986. 182-183. p. 30. Például az országos hírű javas ember Meggyesi József "nézete szerint minden testi betegség oka a bün." Másrészt az ősi magyar sámán javas gyógyítás is a bajokban a gonosz müvét látta. Lásd: Egy magyar szentember. im. 19., 22. p. E fölfogás egyébként rímel azon egyházi tanításra, hogy a halál - mely a betegség szélső eseteként is fölfogható - oka a bűn, mégpedig az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesése. 221
