Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
megy bíboros úr? " - kérdezte egyikük, mire a főpap így válaszolt: „Melyik madár nem repül ki, ha kinyitiák neki a kalitka ajtaját... " 3 5 Rétságon már a járási forradalmi tanács küldöttsége és az összesereglett lakosok várták a bíborost. Kérték, hogy misézéssel tisztelje meg templomukat, de 35. A negyedik „szabadító" eredetileg Lantos Pál főhadnagy, politikai tiszt lett volna (6 hívta Tóthot is a csoportba), ám amikor indultak, ö már nem fért fel a kocsira. - A Felsőpeténybe érkező katonai weappon este fél kilenc körül állt meg a kocsma előtt, ahol már több tucat egybegyűlt fogadta őket. Felvették Janecskót, aki a kastélyhoz irányította a kocsit. - Az ávósok semmiféle akadályt nem gördítettek a bíboros elvitele elé. Láthatólag inkább „szerettek volna megszabadulni Mindszentytöl. " Németh azzal fogadta őket, hogy a főpap „szabad, ha akarják magukkal vihetik" és felmutatta a szabadon bocsátásról szóló, állítólag három oldalas, gépelt jegyzökönyvet. - Záborszky Csaba lelkész mellett Janecskó, 3-4 falusi és a postamesternő tisztelgett a bíboros előtt. - Dr. Tóth Jánosnak, Mindszenty titkárának Tóth József segített a csomagolásban Ezalatt, a bíboros állítólag édesanyjáról mesélt a katonatisztnek, akinek a féltve őrzött és az Emlékiratokban is említett fényképet is megmutatta. - A fegyvereket - amelyeket az ávósok a szenespincében rejtettek el - Vajtai vette át. - Galajda Némethtel együtt körbejárta a kastélyt és ellenőrizte az ablakokat és a bejárati ajtókat, hogy zárhatóak-e. Az ávósok fegyverei közül öt géppisztolyt a községi nemzetörségnek adott át, az ő feladatuk lett a kastély biztosítása. - Galajda Mindszentyék után, Petrovics gépkocsiján jött Rétságra, eljövetele előtt ígéretet tett Némethnek arra, hogy megkérdezi Garamit, hogy mi legyen velük. A laktanyába érve valóban feltette a kérdést a parancsnoknak, aki valami olyasmit válaszolt, hogy engedjük a fenébe, vagy nem bánja akármit csinálunk velük. " - A hadnagy Vajtaival és egy tiszthelyettessel ment vissza Felsöpeténybe. Ott tartózkodásuk alatt érkezett meg a váci püspökhelyettes és meglehetősen ingerült kísérete, akit Rétságra irányítottak. Talán ennek a hatására is, Némethék bizonytalannak és veszélyesnek ítélhették meg helyzetüket. Galajdáék végül a bevitel mellett döntöttek, de előtte Vajtai (Vidovszki András volt forradalmi tanácselnök szerint, talán a később odaérkező Ujváry József főhadnagy) még az őrség minden tagjának igazolást gépelt, hogy majd azzal reggel Rétságról továbbindulhatnak lakásukra. - Bent a laktanyában már ott találták az újpesti forradalmi tanács fegyvereseit, akik Mindszenty kiszabadítására jöttek és érthetően paprikás hangulatban fogadták az ávósokat. Letépték karjukról a nemzeti színű karszalagot és megjegyzéseket tettek rájuk. Galajdáék - a verekedést vagy a súlyosabb összetűzést megelőzendő - Némethéket gyorsan beterelték a kultúrterembe. - Az. újpestiek vezetői, egy fotóriporterrel állítólag felvették az ávósok személyi adatait és le is fényképezték őket. - Már az eljárás folyamán, a vádlottakkal szemben elsőrendű vádként fogalmazódott meg az áv. őrség tagjainak "csellel" történő beszállítása, majd későbbi fogdába zárása. - Nem ludjuk biztosan, hogy a laktanya vezetése hogyan vélekedett az ávósok helyzetéről 30-3l-e éjszakáján, de bizonyára színezte véleményüket Mindszenty említése arról, hogy Némethék 28-án erőszakot alkalmaztak vele szemben. És nem feledkezhetünk meg a rádió híradásáról sem. Valamivel éjfél előtt a Szabad Kossuth Rádió ismertette az Országos Rendőrkapitányság forradalmi tanácsának a nyilatkozatát, amely a AVH-sokkal kapcsolatban megjegyzi: „Biztosítjuk, hogy mindaddig, amíg a törvényes, híróság előtti felelősségre vonásuk megtörténik, a bűnösöket őrizetben tartjuk. " - Záborszky Csaba szügyi lelkész szíves közlése - Rádióadások, 246. p. - Periratok, 117., 193., 214., 216-232., 252., 434., 601., 613., 622., 671., 725., 745. p. 161
