Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
Másnap Horváth meg egyszer megpróbálkozott a főpap meggyőzésével - ismét csak sikertelenül. Telefonon jelenteni próbált Nagy Imrének, de csak a titkárnőjét tudta elérni. 10 óra körül pedig teljesen megszakadt az összeköttetés (a vonal Rétságon keresztül futott be Budapestre!). 2 9 A K-telefon elnémulása végleg izolálta a külvilágtól a bázist. Az őrnagy ekkor azzal a javaslattal állt elő, hogy Horváth - mint a kormány kiküldöttje -, maga engedje szabadon Mindszcntyt, hiszen már nyilvánvaló volt, hogy a további fogvatar-, tása lehetetlen. Az AEH vezetője azonban nem merte vállalni a kockázatot és 17 óra körül - azzal az ígérettel, hogy este visszatér - visszautazott a fővárosba. Távozása előtt még a parancsnok lelkére kötötte: ha a nép újra Mindszentyt követeli, akkor adja ki nekik. Ezután az őrnagy és állománya, némi tanakodás és az előállott helyzet mérlegelése után. sebtiben létrehozta a maga „forradalmi tanácsát", mely azután közös döntéssel, jegyzőkönyvileg megszüntette a bíboros őrzését (délután már mindannyian civilben voltak, a karjukon nemzetiszínű szalaggal). Döntésükről Németh 18 óra körül tájékoztatta Mindszcntyt, közölve vele, hogy szabad. Az érsek azonnal Budára szeretett volna indulni, de jármű hiányában nem tehette. Vitára már nem is volt idő, mert hamarosan megállt a felsőpetényi kastély előtt a rétsági páncélos ezred parancsnokának gépkocsija és kiszállt belőle StifTt Róbert, Vajtai Gyula. Tóth József főhadnagy, Galajda Béla hadnagy és Janecskó János, a lclsőpctényi nemzetőrség parancsnoka - Mindszentv bíboros ,.kiszabadító! " M > Október 30-án az ezred életében is alapvető változások játszódtak le. 15 óra körül érkezett meg Janza parancsa, mely intézkedett az alakulatoknál a katonai forradalmi tanács választásáról. A parancs értelmében 9-11 tagú testület feladatát a távirat „a forradalom vívmányainak biztosításában " jelölte meg. A szervnek a parancsnok mellett kellett működnie, a parancsnok nem volt választható. Amennyiben nézetkülönbség merült fel kettejük között, abban az esetben a felsőbb katonai szervhez kellett fordulni (a rétságiak esetében a páncélos parancsnoksághoz, személy szerint Váradi Gyula vezérőrnagyhoz). Garami a kultúrteremben gyülckcztctte az állományt, majd felolvasta az intézkedést. Ezután az alegységek saját elhelyezési körleteikbe vonulva titkosan két-két tanácstag-jelöltet választottak, akiket azután az alakulat újabb állománygyűlésén hagytak jóvá. 29. Periratok, 238. p. - Nagy Imre per, 12. d 3. k , 78. p 30. Hogy talán nem véletlenül hallgathatott el a bá/.is telefonja, azt az is jelzi, hogy kérdésükre a postamesternő azt jelentette, hogy rossz a falusi vonal is. Ugyanakkor este már minden további nélkül tudták Rétságot hívni! - Mindszenty, Emlékirataiban, tévesen idézi'fel a rétsági tisztek nevét. Az okot nem tudjuk, minden esetre valószínű, hogy a főpap, emlékei rendezésekor olyan forrást használt, amely a Borsod megyei Munkástanács rádiójának október 31-én 13.37-kor elhangzott híradására épült, ahol a szabadítók nevét (Balajda, Spitz, Vajdai, Tóth, Rahoczki - utóbbi a sofőr, Rabóczki János honvéd) az Emlékiratokéval azonos formában adták meg. - Periratok, 252., 238 p - Emlékiratok, 420. p. - Rádióadások, 314. p. 156
