Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
így érkezeit el „agyőzelem napja", október 30-a. 2 6 A hamincadikáig eltelt idő Felsőpetényben sem telt el esmények nélkül. Mind itt. mind a szomszédos Nőtincsen már az első napokban felvonulásra, csillagveresre került sor. sőt az utóbbiban már 28-án megválasztották a forradalmi tanácsol. Említettük már, hogy Mindszenty felsőpetényi tartózkodása, ha nem is közismert, de azért tudott volt a környező falvakban is. Részben a SZER által, részben a környékbeli községekben élő ávósok elszólásaiból (a prímás őrzői között voltak Nógrád megye községeiben élők is). A forradalmi tanácsválasztással végezve a nőtincsick az Almássy kastélyhoz indultak. A mintegy 200-250 fős tömeg a kastélykert előtt állapodott meg és hangos tüntetéssel követelte Mindszenty kiadását. Németh Hugó államvédelmi őrnagy, az objektum parancsnoka jött eléjük és közölte velük, hogy a kastély az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik és ő nem ad ki senkit, amíg onnan utasítást nem kap. Ekkor hangos vita támadt a kél fél között Különösen a nőtincsi fiatalok voltak harciasak. Némcthnek 28-án még tüzparancsa volt. azt csak másnap vonta vissza a BM. dc szerencsére nem folyamodott ehhez az eszközhöz. Végül, egy órás vita után, a tüntetők elvonultak. Az. őrnagy visszatérve az. épületbe - minden bizonnyal ama bizonyos „megfelelő apparátuson " keresztül kapott parancsra - felszólította a prímást, hogy készülődjön, mert elszállítják. Mindszenty azonban, többszöri fölszólítás ellenére sem volt hajlandó az elmenetelre. Joggal félt attól, hogy személyét valakik felhasználják vagy valamire kény szerítik. (Ez. a görcs nagyon nehezen, talán csak harmincadika éjjelén. Pálinkás irodájában oldódott fel benne.) Németh őrnagy ekkor erőszakhoz folyamadott. Rövid dulakodás kezdődött, mert a prímás ellenállt. Huszonkilencedikén Felsőpetényben is megtörténi a forradalmi tanács és a nemzetőrség választása, amiről a kastélyban lévőknek is pontos értesüléseik voltak. Ráadásul a kiküldött járőr arról is jelentést tett, hogy a faluban megjelentek a rétsági ezred gépjármüvei és a katonák határozott érdeklődést mutatnak a kastély iránt. falvainak többségében így belolyásoltabb, irányítottabb, a spontán akaratokat kevésbé tükröző összetételű tanácsok jöttek létre, szemben azokkal, amelyeket a belső energiáktól vezetett érdekcsoportok szerveztek meg, még a járási forradalmi tanács létrejötte előtt - A járási forradalmi tanács 29-én este értékelő megbeszélést tartott, ahol a községekből visszaérkezettek számollak be a tapasztaltakról. - 30-án, az egyes szakcsoportok működésének és a közellátás megszervezésének kérdései mellett, határozatot hoztak a pártbizottság bezárására és gépkocsijának lefoglalására. Ugyanekkor határozták el azt is, hogy a tanács héttőnként ül össze. Gyakorlatilag tehát ez volt az utolsó „hivatalos " ülés. A továbbiakban a járás életét az elnökség irányította, míg az operatív tevékenység a tanácsi apparátus vezetőire (Sztrányai, Ilaniszkó, Bolcsó) hárult. - Periratok, 46-56., 58., 93., 100 , 108.. 195-215., 216-232.. 334., 340., 346. p. - Rádióadások, 143. p. - Helyi forradalom, 1. és II 26. Csonka Emil, 434. p. 154
