Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

Belassagyarmat* 1989 szeptember 18.

meth Miklós miniszterelnököt, hogy a szocializmus évtizedeit vizsgáló ún. történészbizottságból vonja vissza dr. Szomszéd Imrét, mivel — Balassagyarmatról szóló könyvében — becsmérlően nyilatkozott az 1956-os forradalom helyi vezetőiről, szereplőiről. A tiltakozás hatástalan maradt. ■ Július 20-án alakult meg az SZDSZ városi csoportja. A párt több politikai akciót is szervezett a városban. Ilyen volt például a munkásőrség épülete előtti demonstráció 1989. szeptember 29-én a szervezet fölszámolásáért. Röplapon tiltakoztak az ellen, hogy a városi tanács az MSZMP egyik városi titkárát főállású tanácselnökhelyettessé választotta. „A példában annak jelét látjuk, hogy az MSZMP apparátusa Balassagyarmaton is megkezdte gravitálását a közigazgatás, a gazdaság és a kulturális élet posztjai felé” - tartalmazta röp- iratuk. Később az ellenzék visszahívási akciót kezdeményezett az ügyben. A kellő számú aláírás ellenére

a választási bizottság - formai okokra hivatkozva - végül nem vette napirendre a kérdést. ■ A politika mellett a rendszerváltás a lelkekről, az érzelmekről is szólt. Ezért lehetett október 23. megünneplése az egész folyamat lélektani csúcspontja. A Hősök terén elhangzott beszédek, az 1956 decemberében Hugyagon meggyilkolt salgótarjáni nemzetőrparancsnokok tragédiájáról szóló „Engesztelő” című film vetítése a moziban, este a forradalom résztvevőinek sírjára helyezett virágok, s főként a hugyagi asszonyok könnyek közt elmondott imája a gyilkosság helyszínén — katartikus élménye volt sok balassagyarmati polgárnak. ■ Az év végén az SZDSZ ún. „négy igen”-es népszavazása 1989- november 26-án új élménnyel gazdagította Balassagyarmat polgárait: évtizedek óta először tapasztalhatták meg a nyílt politikai kampány magával ragadó lendületét, és olykor mosolyogtató furcsaságait is. ■ Az MDF ve216