Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

aki neki gyermekkori barátja volt — meg a megyei nagy korifeusok, hiába könyörgött édesanyánk, a mi szelídlelkű apánk ebben az egy tekintetben nem engedett. Csak azt felelte: ‘Nem jöhetek magammal meghasonlásba, el nem hagyhatom a pártot mindhalálomig. ’ Erre aztán természetesen nem lehetett smmit sem mondani... Eközben a városban is híre ment a mi kedélyes délutánjainknak, mindig többen és többen jelentkeztek tagoknak ebbe a mi kis ’tudós társaságunkba’. Felvettünk fiatalembereket, barátnőinket, sőt a szülőiket is, de mindenki tartozott legalább három jó tréfát mondani. Természetes, hogy a fiatalembereket nagyon megválogattuk, így aztán amennyire szaporodtak barátaink, annyira szaporodtak ellenségeink is. A kisvárosi társaság kétfelé szakadt, az egyik volt a mienk, a másiknak központja volt a mi régi haragosunk, a Bérczy-család. Két gyönyörű leány volt a háznál, akik Mikszáthnak gyermekkori játszótársai voltak ... Lehet képzelni, micsoda dilemmába jutott szegény Mikszáth, annál inkább, mert más lányosházhoz is kezdték hívogatni. Sokféle zsebei telve voltak meghívókkal,

77