Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

hoz vezette — merthogy az nem bocsátott elég kocsit a rendelkezésére —, aki Tajthyt 50 botütés elszenvedésére ítélte. Balassagyarmat lakossága 12.630 részlet kenyeret, 1044 font húst, 107 akó bort, 60 font gyertyát, 40 öl fát, 731 pár bakancsot, 172 pár csizmát, 4733 zsúpot, 3880 részlet zabot, 161 előfogatot Vá- cig és 4597 részlet szénát adott a császári katonaság számára. ■ Május 30-án végre ünnepelt a sokat szenvedett város: a vásártéren — a mai Palóc liget helyén - két sátrat állítottak fel; Draskóczy Gusztáv evangélikus segédlelkész tótul szólt a néphez ily kezdettel: „Hála legyen az Istennek, már nincs királyunk.” ■ Aztán betört a muszka, és „Görgey Artúr Magyar hadseregünk Fővezére Vátznál az orosz sereggel ütközvén, onnan erre visszavo- « nulni kénteleníte- ■ tett”. Több mint ötven sebesült honvéd halt meg ekkor a vármegyeházán. Görgey még Komáromban szerzett fejsebétől lázasan, félájultan ért Balassagyarmatra. Az üldöző orosz sereg egy nappal később, július 18-án érte el a várost. Öt tábornok és 30 ezer éhes katona „a Kukoricza földeket lerontotta, a krumplit kiszedte és megette, a Zöld Tököt és babot nyersen megette, a búza kepéket fölégette ’s rettenetes károkat tett bent a Városban, raboltak és kegyetlenkedtek”.

Bodnár István a 19. század közepének városi közéletében játszott kiemelkedő szerepet. Huszonöt évesen, pályakezdő ügyvédként került Balassagyarmatra, állt a város szolgálatába 1842- ben. Négy évtizeden át képviselte a lakosságot az uradalmakkal szemben

az úgynevezett cenzuális perben. Az ő kezdeményezésére épült új óvoda 1861-ben, sürgette és segítette az iskolák bővítését, pártfogolta a gyarmati színját- -zást és az iparosokat. Gyakorlati tevékenysége mellett jelentős hírlapírói munkássága, több könyv és rop irat fűződik nevéhez. Témái között szerepeltek a helyi közélet, az országos politika, külpolitika, a magyar nyelv ápolásának kérdései, megoldást keresett a gazdaság, a tőkeszegény vállalkozások problémáira. A Takarékpénztár és a Dalegylet alapitóját, Jeszenszky Danát feldicsérő szavai rá is igazak: „... egyik maradványa azon régi gazdának, amelynek tagjai az ötvenes évek elején,

az abszolutizmus vasigája alatt szövetkeztek, hogy e városban ébren tartsák a szabadság, a hazafiság szellemét; hogy ébresszék B. Gyarmatot, mely ez időben szomszédos paraszti községektől csak nagyobb népességével különbözött”. Emlékét ma már csak írásos munkái őrzik.