Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
kel a magyar nyelv is. Ismét későbben letelepedtek az izraeliták is, s ezek most nevezetes részét teszik a városnak, de amiól- ta 1834-ben a Nemzeti Oskolák városunkban bé állottak a magyar nyelv egészlen folyamatba jött. A város jegyzőkönyvei 1809. évtől egészlen magyar nyelven vitetnek, és most is a lakosok három félék, de a fiatalság a magyar nyelvet követi.” ■ Már a reformkorban felmerült egy „oktató előkészítő” (tanítóképző) szervezése, azonban a kezdeményezés később elhalt. Miként megfogalmazták: „... minden törekvésünket oda fordítani óhajtottuk, hogy városunk kebelébe királyi tanodát nyerhessünk, de fájdalom, minden óhajtásunk dugába dűlt, s alig tudtunk városunk lakosai és több ura- ságok kegyes adakozásaiból kis-oskolát alapítani.” Ugyanígy sikertelen maradt a gimnázium létesítésére indított akció, pedig a város vezetői még az ország- gyűlés elé is járultak az ügyben. Azonban a 19- század második harmadában négy olyan intézmény is alakult a városban, amely a leánynevelést _ V ■ В Kacskovics Károly, egy ismeretlen művész korabeli festményén. A Kacskovicsok első, Nógrádba szakadt őse, Ferenc, a családi történet szerint egy kofferrel érkezett Trencsénből. Halálakor jelentős vagyont, megyeszerte birtokokat, Balassagyarmaton házakat hagyott utódaira. Ma is legendák szólnak gátlástalan vagyonszerzéséről. Fia, a képen szereplő Károly, 1199-ben született Mohorán, 1836-39 között Nógrád vármegye főügyésze, 1847-48-ban börtönfelügyelő volt, 1849- ben az orosz hadseregnél biztosként szerepelt. A szabadságharc bukása után törvényszéki ülnökként szolgált. 1880-ban hunyt el Balassagyarmaton. „Tudományosan képzett ember és hatalmas szónok volt“ - írta róla egykori patvaristája, Komjáthy Anselm. A Madách Imre, Szontagh Pál és Pulszky Ferenc által írt „Nógrádi Képcsarnok“ viszont így őrizte meg emlékét: „Mondják, hogy te vagy a nógrádi gyűlés csalogánya /... Tudtad a záporban fordítva mi hasznos a bunda, / S fordít ál bundát újra meg újra“. ■ A volt Kacskovics-kúria 1820-ban épült. Később a Csil- család tulajdonába került. Romos állapota miatt az 1970-es évek elején lebontásra ítélték. Megmentése Kmetty Kálmán akkori tanácselnök-helyettesnek köszönhető. Felújítása és részbeni átalakítása után, az 1970-es évek végétől, itt működik a városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye. A képek az épület 1928 körüli állapotát mutatják.