Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

váltak, és leszármazottaik évtizedekig jelentős szerepet játszottak az uradalmak és a város igazgatásában. Az újranépesülő település lakói az első évtizedben jobbágyok voltak, bár már ekkor volt a városban vámos, serfőző, kocsmáros, kovács, gombkötő, molnár, mészáros, katolikus pap és voltak alkalmilag főző és kenyérsütő asszonyok. A levéltári források szerint — ekkor, és se előtte, se utána — akadt egy boszorkány is Balassagyarmaton. Marjena asszony bűbájos tudományáért előbb a losonci börtönbe került, a tanúvallomások után pedig — miután a megyei törvényszék felmentette őt a boszorkányság vádja alól — „némely fecsegéséért és rendezetlen magaviseletjéért az itt való kalitkában egy óráig való ülésre” ítélték, majd kötelezték, hogy „tartozik kimenni Gyarmathról valahová más helyre lakónak”. Jellegében azonban Balassagyarmat, az újratelepítés utáni fél évszázadot tekintve, paraszt mezőváros volt, azaz a mezőgazdasági termelés játszotta a legjelentősebb szerepet a település gazdasági életében. Lakói, a kevés taksás kivételével, jobbágyszolgáltatásokkal tartoztak földesuraiknak. ■ A 18. század első évtizede a mezővárosi szabadságjogok elismerésének és virágzásának időszakát jelentette a város életében. Hamarosan a megye legnagyobb adót fizető településévé vált. Sokat köszönhetett II. Rákóczi Ferenc döntéseinek, melyek a város

Koháry István (1649-1731) politikus, költő, hadvezér, országbíró, „a legkatolikusabb főúr“, Balassagyarmat egyik újjátelepítője. Fülek vár kapitányaként három évig raboskodott Thököly börtöneiben. Raboskodása után a Dunán inneni részek és a bányavárosok parancsnoka volt. Részt vett Buda 1686-os visszavívásában. Rabságában és betegségében elmélkedő és áhítatos verseket írt. ► Gömrey János gazdatiszt összeírása Koháry István balassagyarmati birtokáról. Kelt Zsélyben, 1716. január 3-én.

25